Kétszer is halasztani kellett a végeredmény kihirdetését az első magyar kupadöntőn
2020. szeptember 9. 17:18 Múlt-kor
110 éve, 1910. szeptember 8-án került sor a Magyar Labdarúgó Szövetség szervezésében az első Magyar Kupa-döntőre. A közönség botrányos viselkedéséről emlékezetes meccs 1:1-es döntetlennel végződött a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) és a Budapesti Torna Club (BTC) között, így a meccset – hasonlóan forró hangulatban – október 2-án megismételték, azonban még ekkor sem zárult le teljesen az első bajnokság.
Az MTK csapata a játékvezetőkkel: 1. Károly (kapitány), 2. Froncz, 3. Weisz, 4. Kürschner, 5. Langfeldner (játékbíró), 6. Határbíró, 7. Sebestyén, 8. Virágh, 9. Csüdör, 10. Bíró, 11. Domonkos, 12, Határbíró, 13. Révész, 14. Schaar.
Korábban
Az 1901-ben alakult Magyar Labdarúgó Szövetség bevallottan az angol mintát vette alapul a bajnokság kiírásakor.
Maga a kupa elkészítésére meghirdetett közadakozás igen hamar jelentős összeg – mintegy 2000 korona – gyűlt össze (ennek ellenére csupán 1923-ban készült el a trófea).
A bajnokság anyagi fedezetének megteremtésére 1909 áprilisában a margitszigeti klubházban kabarét rendezett a Magyar Atlétikai Club (MAC), ennek fellépői maguk a sportolók voltak.
A bajnokság első sorozatát 1909. augusztus 13-án írták ki, és 28 csapat nevezett be. A szeptember 8-án rendezett döntőben a korszak legerősebb csapatának számító MTK döntetlent játszott a BTC ellen a rendelkezésre álló játékidőben, így a meccs megismétlését írták ki – ekkoriban ugyanis még nem létezett büntetőpárbaj.
A megismételt meccsre hetekkel később, október 2-án került sor, és az őszi napon a késő délutáni időpont nem bizonyult szerencsésnek a befejezés szempontjából: a 16:30-kor elkezdett mérkőzést a bíró a második félidő vége előtt tíz perccel beszüntette, mert besötétedett, és napjaink világítása sem állt rendelkezésre. A játék berekesztésekor az állás 2:1 volt az MTK javára.
A BTC csapata a bíróval: 1. Izsó, 2. Bihari, 3. Molnár I., 4. Ficere, 5. Levicky, 6. Sárközy, 7. Kovács, 8. Ujváry, 9. Langfelder (játékbíró), 10. Molnár II. Oláh, 12. Fehéry.
A korabeli hírlapok beszámolói szerint mindkét mérkőzést többször félbeszakította a közönség viselkedése, továbbá a bírói teljesítmény sem bizonyult példaértékűnek – a sorozatos kiállítások és következetlenül befújt büntetők pedig csak tovább hergelték a nézőket.
A megismételt döntő utolsó tíz percét néhány nappal később bepótolták, ekkor az MTK újabb gólt lőtt, 3:1-re módosítva a végeredményt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Horoszkópja miatt félt a nősüléstől a babonás Rudolf király tegnap
- Végigkísérték a Városliget történetét a gondosan kivitelezett faátültetések tegnap
- A „zöld kalapos férfit” kellett keresniük az amerikai kongresszus tagjainak, ha inni akartak a szesztilalom idején tegnap
- Székvita, egy halálosan hosszú beszéd és a vasárnap kérdése: az amerikai elnöki beiktatások hagyományai tegnap
- Kannibalizmusukért bosszúból lemészárolt azték nők és gyermekek csontjaira bukkantak Mexikóban tegnap
- 10 tény a kártyázás múltjáról tegnap
- A világ legdrágább festményének egykorú másolatát találta meg a rendőrség Olaszországban tegnap
- Utolsó, saját halálközeli élményéről szóló filmjét már nem tudta leforgatni Federico Fellini tegnap
