Kétszer is halasztani kellett a végeredmény kihirdetését az első magyar kupadöntőn
2020. szeptember 9. 17:18 Múlt-kor
110 éve, 1910. szeptember 8-án került sor a Magyar Labdarúgó Szövetség szervezésében az első Magyar Kupa-döntőre. A közönség botrányos viselkedéséről emlékezetes meccs 1:1-es döntetlennel végződött a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) és a Budapesti Torna Club (BTC) között, így a meccset – hasonlóan forró hangulatban – október 2-án megismételték, azonban még ekkor sem zárult le teljesen az első bajnokság.
Az MTK csapata a játékvezetőkkel: 1. Károly (kapitány), 2. Froncz, 3. Weisz, 4. Kürschner, 5. Langfeldner (játékbíró), 6. Határbíró, 7. Sebestyén, 8. Virágh, 9. Csüdör, 10. Bíró, 11. Domonkos, 12, Határbíró, 13. Révész, 14. Schaar.
Korábban
Az 1901-ben alakult Magyar Labdarúgó Szövetség bevallottan az angol mintát vette alapul a bajnokság kiírásakor.
Maga a kupa elkészítésére meghirdetett közadakozás igen hamar jelentős összeg – mintegy 2000 korona – gyűlt össze (ennek ellenére csupán 1923-ban készült el a trófea).
A bajnokság anyagi fedezetének megteremtésére 1909 áprilisában a margitszigeti klubházban kabarét rendezett a Magyar Atlétikai Club (MAC), ennek fellépői maguk a sportolók voltak.
A bajnokság első sorozatát 1909. augusztus 13-án írták ki, és 28 csapat nevezett be. A szeptember 8-án rendezett döntőben a korszak legerősebb csapatának számító MTK döntetlent játszott a BTC ellen a rendelkezésre álló játékidőben, így a meccs megismétlését írták ki – ekkoriban ugyanis még nem létezett büntetőpárbaj.
A megismételt meccsre hetekkel később, október 2-án került sor, és az őszi napon a késő délutáni időpont nem bizonyult szerencsésnek a befejezés szempontjából: a 16:30-kor elkezdett mérkőzést a bíró a második félidő vége előtt tíz perccel beszüntette, mert besötétedett, és napjaink világítása sem állt rendelkezésre. A játék berekesztésekor az állás 2:1 volt az MTK javára.
A BTC csapata a bíróval: 1. Izsó, 2. Bihari, 3. Molnár I., 4. Ficere, 5. Levicky, 6. Sárközy, 7. Kovács, 8. Ujváry, 9. Langfelder (játékbíró), 10. Molnár II. Oláh, 12. Fehéry.
A korabeli hírlapok beszámolói szerint mindkét mérkőzést többször félbeszakította a közönség viselkedése, továbbá a bírói teljesítmény sem bizonyult példaértékűnek – a sorozatos kiállítások és következetlenül befújt büntetők pedig csak tovább hergelték a nézőket.
A megismételt döntő utolsó tíz percét néhány nappal később bepótolták, ekkor az MTK újabb gólt lőtt, 3:1-re módosítva a végeredményt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Blaha Lujza hangja is hallható az OSZK online adatbázisában 12:05
- Sokan tartották „szentségtörőnek” Szerb Antal korszakalkotó irodalomtörténeti munkáit 11:36
- Teljes egészében bejárható immár virtuálisan is a Műcsarnok 10:53
- A legenda szerint jövendőmondással is segítette apját Árpád-házi Szent Margit 10:28
- Sokat támadták háborúellenes verseiért Ady Endrét 08:54
- Tell Vilmostól Newtonig: a történelem hét leghíresebb almája tegnap
- Rákosi és Kádár börtönében is raboskodott Mensáros László tegnap
- Klímaváltozás miatt néptelenedhetett el az ókori Egyiptom egyik legtermékenyebb régiója tegnap
