Két, mára lakatlan sziget jelentette Velence védvonalát a pestissel szemben
2020. május 26. 18:59 Múlt-kor
Egy kicsivel a több tucatnyi szigetből álló Velence partjain túl fekszik két lakatlan sziget, melyek igen gazdag történettel bírnak. A napjainkban fűvel és fákkal borított szigeteken néhány régi kőépület még kilátszik a növényzetből, egykor azonban e szigetpár volt a városállam kapuja – és a halálos pestissel szembeni kettős védelme.
Korábban
Régi és új
A Lazzaretto Vecchio és Lazzaretto Nuovo néven ismert földdarabok a 14. századi hatalmas európai pestisjárvány, a fekete halál korába nyújtanak páratlan betekintést. Az emberek tízmillióit, Európa lakosságának akár több mint felét kiirtó kórnak Velence kereskedelmi központként különösen ki volt szolgáltatva, és ennek megfelelően kellett intézkednie a védelemről.
A járvány több hulláma során a velenceiek felismerték, hogy az egyetlen kézenfekvő megoldás a fertőzöttek, illetve fertőzésgyanúsak elválasztása a többi lakostól, és a városba érkezők hasonló szűrése.
A Lazzaretto Vecchio a 15. század elejétől szolgált a pestissel fertőzött velenceiek gyűjtőhelyéül, a Lazzaretto Nuovo pedig néhány évtizeddel később a fertőzött területekről érkező hajók horgonyzóhelyéül lett kijelölve. Az ilyen hajók legénységükkel együtt 40 („quaranta”) napot töltöttek itt, innen a mai „karantén” szavunk.
A két sziget tehát együttesen jelentette a város válaszát a fenyegetésre. Velence vált a Földközi-tengeri térség első államává, amely nagyszabású izolációs intézkedésekkel és információgyűjtéssel küzdött a fertőző betegségek ellen.
A városállam erőfeszítései annál inkább elismerésre méltók, ha az ember tekintetbe veszi, hogy ekkoriban nem állt rendelkezésre tudományos magyarázat a fertőzés terjedésére – a mikróbaelméletre még mintegy 400 évet kellett várni.
Napjaink járványintézkedéseit elnézve különösen érdekes visszatekinteni Velence kiválóan vezetett és megőrzött feljegyzéseire, amelyek a két Lazzaretto-sziget működéséről szólnak.
A dokumentumok szerint a Lazzaretto Vecchiót 1423-ban, a Lazzaretto Nuovót 1468-ban jelölték ki a fenti célokra. A szigetek neve is innen ered: a lazarettók eredetileg a leprások elkülönítő házai, illetve telepei voltak, míg a „vecchio” régit, a „nuovo” újat jelent.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.