Két, mára lakatlan sziget jelentette Velence védvonalát a pestissel szemben
2020. május 26. 18:59 Múlt-kor
Korábban
Füst, ecet és tömegsírok
A szigetek némi régészeti anyaggal is szolgálnak: A Vecchión több, a Nuovón viszonylag kevés eredeti épület maradt fenn. A feljegyzések szerint utóbbin inkább feltöltött raktárak voltak elhelyezve, valamint szállások is a kikötött hajók legénysége számára, mintegy száz szobával. A 16. századi történész Francesco Sansovino szerint az épületek „egy vár benyomását keltették”.
A Lazzaretto Nuovo legnagyobb raktára, a Tezon Grande, ma is áll. E hosszú, négyszögletű téglaépületnél annak idején fegyveres őrök dolgoztak, hogy a hajók rakománya minél gyorsabban bekerüljön – életüket kockáztatták a nagy eséllyel fertőzött hajók mellett a város biztonságáért.
A raktárakban aztán különféle gyógynövények füstjével, illetve sós vízzel tisztították meg az árut, az eljárás után pedig ecettel mostak kezet.
A velencei prevenciós rendszer működéséhez hivatalnokok százaira volt szükség. Ezt megelőzően minden, a betegekkel és betegségekkel kapcsolatos intézkedés az egyházra, illetve egyéb jótékony szervezetekre hárult.
A városállam példát mutatott abban, hogy állandó kormányzati felügyelet szükséges a járványok elharapódzásának megelőzéséhez. A velencei rendszer a kora újkorban is tovább működött – egészen Napóleon és csapatai 1797-es megérkezéséig.
Az állandó készenlét ellenére nehéznek bizonyult a lakosság folyamatos járványügyi felügyelete. „A pestis nem figyelmeztet előre, mely hajóval érkezik” – írta egy városi hivatalnok a 18. században.
A hatóságok a kora újkorban sem állíthattak meg minden egyes utazót, és nem vizsgálhatták át minden tömegrendezvény minden egyes résztvevőjét – ahogy ma sem lehetséges.
A szigorú szabályok ellenére időről időre elszabadult a pestis Velencében a középkor után is, az utolsó nagy járványok a 17. században sújtott le rá – 1630-ban mind Velence, mind Bologna lakosságának egyharmada veszett oda.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
