Keresztalakú arany ereklyetartóra bukkantak a középkori Bolgár Birodalom fővárosában

A keresztalakú enkolpion (talizmán- vagy ereklyetartó) a Második Bolgár Birodalom (1185-1396) idejéből származik, és Konsztantin Totev ásatásvezető szerint azért számít rendkívüli felfedezésnek, mert a hasonló ereklyetartók általában bronzból vagy ezüstből készültek.

A ritka régiséget a Veliko Tarnovó-i Trapezica-dombon, az egykori birodalmi főváros két fő citadellájának egyikén találták. A Második Bolgár Birodalom az egyik legnagyobb európai állam volt a maga korában.

A 11 centiméteres és 75 grammos, Bizáncban készült ereklyetartó a trapezicai 23. ortodox templom maradványai közt, egy oltárpillér mellől került elő. A kiváló állapotban fennmaradt, niellókkal (fekete zománcszerű dekoráció) és palmettákkal (több pálmalevélből álló, legyezőszerű dekoráció) díszített arany mellkereszt a megfeszített Krisztust, a Szűzanyát és néhány szentet ábrázol.

A bizánci műhelyekben készült amulett- vagy ereklyetartókat orosz enkolpionkeresztnek is nevezik, mert a 12-14. században Oroszországban tömegesen másolták és árusították. A kereszténységre való áttérés után a vikingek is sokat importáltak belőle Skandináviába.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése