Hónap: október • Nap: 10
1307. október 10.
A rákosi gyűlés Károly Róbertet ismeri el királynak
Wittelsbach Ottó elfogása után Károly Róbert egyedül maradt a magyar trónért folytatott küzdelemben. Ugyanakkor szembe kellett néznie az oligarchák egyre erősödő hatalmával. Károlyt kezdetben elismerték, amit az jelzett, hogy a Pest melletti Rákoson összegyűltek elfogadták őt és utódait Magyarország törvényes királyának. A világi előkelők közül megjelent Csák Ugrin, Rátót Domokos, továbbá négy nádor: Aba Amadé, Borsa Kopasz, Ákos István és Rátót Loránd. A részt vevők hitet tettek a törvénytelenül elvett birtokok visszaadása, és vámok felszámolása mellett. Biztosították az ország nemesei részére a szabad szolgálatot. Felruházták a püspöki kart, hogy a hűtlenekkel szembeni kiközösítést adott esetben hajtsa végre. A bíztató jelek azonban nem sokáig tartottak, Károly Róbert továbbra sem tudta királyi jogait gyakorolni az oligarchák területein.
1498. október 10.
II. Ulászló és Corvin János herceg kiegyezik egymással
1535. október 10.
I. Ferdinánd országgyűlést hív össze Nagyszombatra
1542. október 10.
I. Ferinánd a törökkel való összeköttetés alaptalan vádjával elfogatja Perényi Pétert
1593. október 10.
Ormándy Péter kapitány feladja Szinán nagyvezérnek Palotát
1626. október 10.
Bethlen Gábor levélben közli békekötési feltételeit II. Ferdinánddal
1656. október 10.
Megszületett Nicolas de Largilliere francia festő
Fiatal korát Antwerpenben töltötte, ahol Rubens volt rá nagy hatással. Később Londonban, majd Párizsban élt. Itt Le Brun vette pártfogásába, s a róla készült portré az egyik legkitűnőbb munkája. A párizsi hivatalos körök és a nagypolgárság festője volt, mintegy 1500 portrét készített. Aktív szerepet vállalt a párizsi művészeti élet szervezésében, 1705-től az akadémia professzora, majd igazgatója és rektora volt. 1746. március 20-án hunyt el a francia fővárosban.
1704. október 10.
A császári fogságból megszökött Bottyán János ezredes hűséget esküszik Rákóczi Ferencnek
1717. október 10.
II. Rákóczi Ferenc megérkezik a törökorszgi Gallipoliba
1731. október 10.
Megszületett Henry Cavendish angol fizikus és kémikus
Nizzában látta meg a napvilágot, a Cambridge-i Egyetemen tanult, de diplomát nem szerzett, feltehetően, mert nem volt hajlandó nyilatkozni az anglikán egyház iránti hűségéről. Később Londonban telepedett le. Eleinte szerény körülmények között élt, de 40 éves korában hatalmas vagyont örökölt, melyet jobbára könyvekre és tudományos berendezésekre fordított. 1760-ban a Royal Society választotta tagjává, 1803-ban az Institut de France nyolc külföldi tagjának egyike lett. 1766-ban háromrészes tanulmányt közölt a gázok előállításáról. Kémiai kutatásainak nagy része a gázokkal foglalkozott. Felismerte, hogy a hidrogén önálló anyag, kísérletezett a széndioxiddal is. Észrevette, hogy a levegő oxigént, nitrogént, és még mást is tartalmaz, s ez a megfigyelés vezetett több mint egy évszázaddal később a nemesgázok felfedezéséhez. Az arzénsavval végzett, publikálatlan kísérletei megelőzték a későbbi kutatásokat, ő fedezte fel a salétromsavat is. 1784-85-ben a levegővel végzett kísérletei során felismerte, hogy a víz nem elem, hanem vegyület. Joseph Priestley figyelte meg korábban, hogy ha oxigén és hidrogén keverékét elektromos szikrával felrobbantják, a tartály falát nedvesség borítja. Cavendish és James Watt egyidejűleg jött rá, hogy ez a víz szintézise. Az elektromosság terén végzett kutatásai önmagukban is hírnevet szereztek volna Cavendishnek, ha nyilvánosságra hozta volna őket. Felfedezte, hogy két elektromos töltés közti erő fordítottan arányos távolságuk négyzetével, ez később Coulomb-törvény néven lett ismert. Megállapította, hogy a jó vezető felszínének minden pontja a Földhöz képest azonos potenciálon van - ez az elgondolás igen fontos volt az elektromosságtan további fejlődése szempontjából. Azt is ő fedezte fel, hogy az elektromos vezetőkön mérhető feszültség (potenciálkülönbség) arányos a rajtuk áthaladó áram nagyságával. Hőtani eredményei szintén kiadatlanul maradtak, talán, hogy ne tűnjön úgy, mintha versenyezni akarna Joseph Black-kel, akinek eredményeit szintén megelőzte. Számos anyag fajhőjét számította ki. Foglalkozott alkalmazott tudományokkal, így meteorológiával, villámvédelemmel, vizsgálta a pénzérmék kopását is. Utolsó munkája a Föld sűrűségének mérése volt. A kísérletet - amely új korszakot nyitott a kis erők mérésében - 1797-98-ban végezte el. Kísérleteivel igazolta a Newton-féle gravitációs törvényt. Családja 1871-ben Cambridge-ben létrehozta a Cavendish-laboratóriumot. 1810. február 24-én hunyt el Londonban.
1789. október 10.
Államosítják az egyházi birtokokat Franciaországban
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés is kénytelen foglalkozni azzal a problémával, ami már XVI. Lajos pénzügyminisztereinek is sok fejtörést okozott: az állam eladósodásával. A költségvetési deficit kiegyenlítése érdekében a Nemzetgyűlés úgy dönt, hogy államosítja az egyházi birtokokat, melyek egyúttal a nagy mennyiségben kibocsátott papírpénz fedezetéül szolgál. Ezeknek a gazdasági és politikai döntéseknek nemcsak az államadósság megszüntetése a célja, hanem a papság gyengítése és azok körének bővítése is, akik pénztulajdonosokként a forradalom folytatásában anyagilag is érdekeltek. Az assignatáknak nevezett értékpapírok tulajdonképpen egyházi birtokokra, koronauradalmakra, és nemesi emigránsok vagyonára kibocsátott kamatozó államkötvények. Először 400 millió livre értékben dobnak assignatákat a piacra. A forradalom előrehaladtával azonban a kibocsátott papírpénz névértéke eléri a 46 milliárdot. A gyors pénzkibocsátás feltartóztathatatlan inflációt von maga után, ami leginkább a kispolgárokat és a vagyontalan rétegeket sújtja.
1810. október 10.
Megtartja első ülését a Humboldt Egyetem szenátusa
A német Humboldt-fivérek által tervezett berlini egyetem kezdettől fogva helyiséggondokkal küzdött. Az oktatási program már régen elkészült, amikor végre megkapták az Unter der Linden sugárúton fekvő barokk palotát, amelyben ma is székel az intézmény. A főépület 1748-66 között Henrik herceg, Nagy Frigyes öccse számára épült, terveit von Knobelsdorff rajzai nyomán Johannes Boumann holland építész készítette. 1810. október 6-án már beiratkozott az első hét diák, s összeállt a tanári kar is. Az egyetem szenátusa október 10-én tartotta első ülését, s 15-ére tervezték az előadások megkezdését. Ez azonban az épület-felújítás elmaradása miatt nem valósult meg, így az egyetem október utolsó napjaiban kezdte meg működését. A teremhiány miatt a megnyitó ünnepség el is maradt. Neve eleinte III. Frigyes Vilmos egyetem volt, 1949-ben kapta a nagy humanista, Wilhelm von Humboldt nevét, aki államférfiként, filozófusként és nyelvészként is tekintélyt szerzett, s kidolgozta az egyetem koncepcióját. A két testvér szobra 1883 óta áll az előtérben, Alexander von Humboldt, a természettudós emlékműve pedig az épület előtt látható, aki 1827-28-as előadássorozatával jelentősen hozzájárult a reáliák előtérbe kerüléséhez az oktatásban. Az egyetem első rektora Johann Gottlieb Fichte, a jeles filozófus volt, s a továbbiakban tanított ott Georg Wilhelm Hegel, Jacob és Wilhelm Grimm, Paul Erlich, Rudolf Virchow, Robert Koch, Max Planck, Max Born és Albert Einstein is. A berlini egyetem a német polgári átalakulás időszakában a feudális hagyományoktól mentes, új típusú felsőoktatás intézménye lett.
1812. október 10.
Megszületett Garay János költő
Szekszádon született, hírlapírással, lapszerkesztéssel foglalkozott. Az obsitos című költeményében ő teremtette meg a nagyotmondó Háry János alakját. Hozzáfogott az első magyar irodalomtörténeti és nyelvészeti egyetemi tankönyv megírásához, de munkája befejezetlen maradt. Írói sikerei ellenére családjával együtt nagy szegénységben élt. Életének utolsó éveiben vakon dolgozott. Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak. Pesten hunyt el 1853. november 5-én. Verseit többek között Liszt és Erkel zenésítette meg, míg Háry Jánosról szóló meséjét Kodály Zoltán foglalta daljátékba.
1837. október 10.
Meghal Charles Fourier társadalomfilozófus
A 65 éves korában elhunyt francia társadalomfilozófus, Charles Fourier a korai vagy utópista szocialisták köréhez tartozott. A korai szocialisták a fennálló társadalmat morális és vallásos szempontok alapján élesen bírálják. Elutasítják az egyenlőtlenségeket, a kizsákmányolást és az elnyomást, támadják a magántulajdont s utópisztikus társadalmi modelljeikben mindenki belátására számítanak. Fourier utópiája a szocialista társadalmat autonóm mezőgazdasági és ipari termelőszövetkezetekre felosztva képzelte el, amelyekben minden 300 család egy önellátó életközösséget (falansztert) alkot. Célkitűzései közé tartozott az ember önmegvalósítása, a boldogság, egység, harmónia megteremtése és a munka élvezetté alakítása. Claude Henri de Rouvroy, Saint-Simon grófja felismerte, hogy a társadalmi fejlődést gazdasági tényezők befolyásolják. A saint-simonizmus a magántulajdon kolletivizálásáért, az örökölt kiváltságok felszámolásáért, a tervgazdaság bevezetéséért és a női emancipációért lépett fel.
1847. október 10.
Megszületett Bernhard Duhm bibliatudós
1873 és 1888 között Göttingenben, ezután Baselben volt egyetemi tanár. Élete fő műve A próféták teológiája, mint az izraeli vallás belső fejlődéstörténetének alapja a próféták irodalmi hagyatékát, szemléletük új vonásait etikai, pszichológiai módszerekkel, szinte romantikus beleéléssel tárta fel. Számos jelentős metrikai tanulmányt is írt, külön is kutatta több próféta hagyatékát. Jelentősek a Zsoltárok könyvéhez írt kommentárjai. Fontosabb egyéb művei: Kozmológia és vallás (1892), A titok a vallásban (1896), Az Ószövetség keletkezése (1897).
1848. október 10.
Bécs kiáltványt intéz a magyar hadsereghez
A bécsi Demokratikus Egyletek Központi Választmánya kiáltványban kéri a magyar hadsereget, hogy osztrák területen is folytassa Jellasics báró üldözését. A magyar képviselőház hasonló határozatot hoz.
1848. október 10.
Lefegyverzik az erdélyi nemzetőröket
A nagyszebeni főhadparancsnokság elrendeli az erdélyi magyar nemzetőri alakulatok lefegyverzését.
1849. október 10.
Kivégzik Csányi Lászlót és Jeszenák Jánost
Haditörvényszéki ítélettel kivégzik Pesten Csányi László volt közlekedési minisztert és Jeszenák János báró kormánybiztost.
1851. október 10.
Albrecht főherceg kormányzó lesz
Az uralkodó kinevezi Albrecht főherceget Magyarország katonai és polgári kormányzójává.
1856. október 10.
Uralkodói rendeletet adnak ki a hazatért menekültekről
A rendelet megszünteti ellenük az utólagos bűnügyi vizsgálatot; a kegyelmi javaslat ezentúl vagy büntetlen hazatérést, vagy a hazatérési kérelem elutasítását tartalmazza.
1857. október 10.
Meghal Thomas Crawford amerikai szobrász
Az amerikai nemzeti plasztika megindítója New York-ban született 1814. március 22-én. Rómában a dán Thorvaldsen tanítványa volt. Az ő alkotása washingtoni Capitolium kupoláját díszítő, nagyméretű Szabadság-szobor, amelynek befejezését - igen korán bekövetkezett halála miatt - már nem érhette meg.
1861. október 10.
Megszületett Fridtjof Nansen sarkkutató
Elsőként hatolt keresztül a grönlandi jégtakarón keletről nyugatra; északi-sarki expedíciói során végzett mélységmérései tették először kétségtelenné, hogy az Északi-sarkon nincs kontinens. A Népszövetségben fogoly- és menekültügyekkel foglalkozott, és az úgynevezett Nansen-útlevél - az I. világháború után hontalanná vált személyek részére adott okmány, amely egyes államokban megkönnyítette letelepedésüket és munkavállalásukat - kiadásának megszervezéséért 1922-ben Nobel-békedíjat kapott. 1930. május 13-án hunyt el Lysaker-ben.
1868. október 10.
Prágában rendkívüli állapotot hirdetnek ki
1871. október 10.
Összeül a cseh tartománygyűlés
Elfogadják az ún. `alapcikkek`-et, a cseh nemzeti mozgalomnak a Hohenwart-kormánnyal folytatott tárgyalásai során megfogalmazott programját. Elvben elismerik az 1867. évi osztrák-magyar kiegyezést, de azt kívánják, hogy az egész birodalmat érintő közös ügyeken -külügy, hadügy, az ezekre vonatkozó pénzügy, vám és külkereskedelem-túl a törvényhozás minden Csehországot érintő ágát a prágai tartománygyűlés hatáskörébe utalják.
1872. október 10.
Megynyitja kapuit a Ludovika
A közös hadsereg tisztikarát hagyományosan német nyelven, főként a wiener neustadti akadémián képezték a Monarchia összes nemzetének fiaiból. (A magyarok számára előbb 120, majd 250 hely volt fenntartva.) A tisztikar természetesen a dinasztiahűség mellett a birodalom régi egységének, s az osztrák katonai hagyományoknak a szellemét őrizte, így a `közös` tisztek a társadalmi érintkezésben, a kisvárosi életben nemegyszer kerültek összetűzésbe az önállóság és németellenes hagyományok eszmekörében élő magyarokkal. 1872-ben nyitotta meg kapuit az átszervezett pesti Ludovika Akadémia, ahol a 14-17 éveseket képezték ki honvédtiszteknek, s ahol felsőbb tisztképző tanfolyamokat is tartottak. Itt már magyar volt a tanítás nyelve. A mintegy 100 tanulóból 10 államköltségen, egyharmad alapítványi pénzen tanult, fele pedig évi 300-600 forint tandíjat fizetett. 1897-től a Ludovika egyenrangú lett a wiener neustadti akadémiával, a középiskolát vagy honvéd főreáliskolát végzettek itt folytatták tanulmányaikat. A végzők hadnagyként kezdték szolgálatukat a honvédségnél, de volt, aki önként a közös hadseregbe ment szolgálni. A századfordulón a m. kir. honvéd "tiszti sarjadék kiképzése" keretében évente összesen 250-en fejezték be tanulmányaikat.
1872. október 10.
A király szentesíti az 1872:XVI. törvénycikket.
A törvénycikk a honvédségi Ludovika Akadémia tisztképző felállításáról szól.
1875. október 10.
Meghal Alekszej Tolsztoj
1875. október 10-én, Krasznij Rogban meghalt Alekszej Konsztantyinovics orosz költő, elbeszélő, író, Lev Tolsztoj másodunokatestvére. Hatéves korában írta első versét. Külföldi utazásai során, Weimarban találkozott Goethével, olaszországi benyomásait 1831-ben naplójában jegyezte fel. 1835-ben vizsgát tett a moszkvai egyetemen. Ezután diplomáciai szolgálatot teljesített Németországban, majd 1840-től az uralkodónak alárendelt kancellárián dolgozott. 1861-ben visszavonult a hivatali munkától. Életében egyetlen verseskötete jelent meg 1867-ben. Lírai balladái, szerelmes versei, a természetről szóló himnikus költeményei mellett ismerjük néhány népies versét is, amelyekből nem egyet megzenésítettek. Romantikus hevületű költészetének legértékesebb darabjai történelmi balladái, amelyekben ideált formált, lovagi típust teremtett a központi hatalomnak ellenszegülő bojárokról. 1862-ben regényt írt Szerebrjanij herceg címmel, melyben a központi hatalom zsarnokságát kívánta leleplezni. Drámatrilógiája, a Rettenetes Iván cár halála, a Fjodor Ioannovics cár és a Borisz cár) központi témájaként Rettegett Iván cár uralkoda szolgált.
1881. október 10.
Megszületett Kittenberger Kálmán Afrika-kutató
Kittenberger Léván látta meg a napvilágot. 1902-ben Kelet-Afrikába utazott, majd hatszor kereste fel Afrika keleti részének Egyenlítő vidéki, állatföldrajzi szempontból leggazdagabb és legértékesebb területeit. 1902-1906 között a Kilimandzsáró környékének őserdeiben, 1908-12-ben a Viktória-Nyanza partvidékén, 1913-14 között Ugandában végzett tudományos megfigyeléseket, gyűjtött és vadászott. Az első világháború kitörésekor azonban internálták és Indiába toloncolták, ahonnan csak a háború befejezése után, 1919-ben szabadult. 1925-26-ban ismét Ugandában, az ottani őserdőkben gyűjtött és vadászott, végül 1928-29-ben utoljára is Uganda nyugati vidékén kutatott. Több mint 60 ezer példányból álló anyagot hozott haza útjairól a Magyar Nemzeti Múzeumnak. A gyűjtemény mintegy 300 új állatfajt tartalmaz, közel negyvenet róla neveztek el. Szerkesztője volt a Nimród című vadászújságnak. Élményeiből több irodalmi értékű könyvet írt, melyek máig népszerűek. 1956-ban a Széchenyi Zsigmond és az ő gyűjteményéből álló trófeakiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban leégett. Élővad-befogással is foglalkozott. 1912-ben 120 állat Magyarországra juttatásával megalapozta az akkor újjászervezett és -épített állatkert egzotikus állományát. Az 1910-es években sok dokumentumértékű fényképfelvételt is készített. 1958. január 4-én hunyt el.
1892. október 10.
Ülést tart a minisztertanács
Leszavazzák a polgári házasság kérdésében gróf Szapáry Gyula miniszterelnököt, és kimondják a törvényjavaslat mielőbbi napirendre tűzését.
1895. október 10.
A király megkezdi zágrábi látogatását
A horvát főiskolások magyarellenes tüntetést szerveznek.
1903. október 10.
Megnyitják a budapesti Erzsébet-hidat
1907. október 10.
Meghal Adolf Furtwängler német régész és művészettörténész
A görög művészet egyik legnagyobb újkori kutatója Freiburg im Breisgau-ban született 1853. június 30-án. Kutatási területe kiterjedt az ásatásoktól a stíluskritikai elemzésig, de főleg a klasszikus görög szobrászattal foglalkozott. Munkásságának nagy szerepe volt a német archeológiai kutatások fellendülésében.
1907. október 10.
100 ezren tüntetnek a vörös csütörtökön
Az MSZDP az általános titkos választójog követelésével a képviselőház őszi ülésszakának megnyitására országos méretű általános sztrájkot hirdetett. 200 ezer ember sztrájkolt, ebből 100 ezer Budapesten és környékén. A majd 100 ezres tüntető tömeg választójogot követelő emlékiratát Garbai Sándor pártvezetőségi tag vitte a Parlamentbe, és átadta Justh Gyulának, a képviselőház elnökének. A megmozdulás `vörös csütörtök`-ként vált emlékezetéssé. A kortársak igazán most figyeltek fel: nem lehet csak rendészeti ügyként kezelni, az immár országos politikai erővé vált.
1911. október 10.
Megbukik a kínai császár
A katonaság vuhani mészárlása forradalmat robbant ki Kínában. Megdönti Pu-ji, az utolsó mandzsu császár uralmát. Az év végére minden tartomány - Mandzsúria és a három északi terület kivételével - csatlakozik a trónfosztáshoz. A polgári forradalom már régóta készül. Vezetője, Szun Jat-szen szerkesztette az 1905-ben alapított Tung Meng-huj nevű Nemzeti Liga programját, mely "A nép három alaptanítása" illetve "Az öt erőszak alaptanítása" címet viseli. Ez kimondja, hogy a népnek joga van ahhoz, hogy a törvényhozó és a végrehajtó hatalom képviselőit maga választhassa meg, és ha kell, visszahívhassa őket, illetve joga van törvényeket kezdeményezni. A földtulajdon és a tőke feletti ellenőrzés arányos elosztását követeli. Az "öt erőszak" Szun Jat-szen értelmezésében törvényhozást, végrehajtást, igazságszolgáltatást és két ellenőrzési hatóságot jelent. A forradalom legfőbb célja a szabadság, de nem az egyén, hanem Kína nemzeti szabadsága, hogy véget vessenek a mandzsuk uralmának és az idegen nagyhatalmak beavatkozásának. Szun Jat-szen olyan központosított államot akar, mely kifelé is erőt sugall. Össze kell egyeztetni az egyes tartományok és a különböző népcsoportok érdekeit. A felkelés kirobbanásakor Szun Jat-szen mozgalma nincs felkészülve a forradalomra. A vuhani lázadás azonban futótűzként terjed. Előkerülnek a fegyverek is. Kormánycsapatokat küldenek a helyszínre, ezek rajtaütésszerű támadást hajtanak végre a felkelők ellen és kezükbe kerül az összeesküvők listája is. Hogy a letartóztatást elkerüljék, a forradalmároknak azonnal cselekedniük kell (1912. III. 10.).
1919. október 10.
Megalakul a Nemzeti Demokrata Párt
Elnöke Vázsonyi Vilmos lesz.
1919. október 10.
Blokádot rendelnek el a bolsevikok ellen
Mivel a fehéreket (a cár híveit és a polgári erőket) Lev Trockij Vörös Hadserege felszámolással fenyegeti, az első világháború győztes hatalmai gazdasági blokádot rendelnek el Oroszország ellen. A szövetségesek katonai intervencióját, a kommunista bolsevikok azonban visszaverik. A szövetséges parancsnokságok együttműködésének hiányosságai és a fehéroroszok körében hiányzó egység 1920-ban a Vörös Hadsereg győzelméhez vezet.
1921. október 10.
Megkezdődik az oktatás a szegedi tudományegyetemen
Szeged 1921-ben kapott felsőoktatási intézményt a Kolozsvárott felszámolt Ferenc József Tudományegyetem odatelepítésével. A városban 1921. október 9-én ünnepélyes keretek között avatták fel az egyetemet, majd október 10-én négy karon megkezdődött az oktatás. Az egyetemen neves professzorok oktattak, s folytattak tudományos munkát. Közülük a legnagyobb dicsőséget az orvosi vegytan professzora, Szent-Györgyi Albert szerezte az egyetemnek, aki 1937-ben Nobel-díjat kapott. 1951-ben létrehozták - József Attiláról elnevezve - a három karból (állam- és jogtudományi, bölcsészettudományi, természettudományi) álló Tudományegyetemet és az orvostudományi egyetemet. Ez utóbbi 1987-ben Szent-Györgyi Albert nevét vette fel. 2000-ben a városban létrejött az universitas, az intézmény azóta Szegedi Egyetem néven működik.
1927. október 10.
Meghal Stromfeld Aurél
Stromfeld Aurél Budapesten született 1878. szeptember 19-én. Tanulmányait a Ludovika katonai akadémián végezte családja ellenkezése dacára. 1902-ben vezérkar tisztjei közé került, 1907-ben a Ludovikán, 1913-ban a bécsi császári és királyi hadiiskolában lett tanár. Az Osztrák-Magyar Monarchia vezérkari tisztjeként szinte az összes fronton végigharcolta az I. világháborút. 1918. novemberében ezredesként a Károlyi-kormány kinevezte a Ludovika Akadémia parancsnokává, Stromfeld reformtervet dolgozott ki a hadsereg-szervezésre. 1919 januárjában hadügyi államtitkár lett. 1919 márciusában a proletárhatalom mellett foglalt állást. Ezt nem kommunista meggyőződésből tette, hanem mert egyedül ebben az erőben látta az egyetlen lehetőséget Magyarország területi épségének megvédésére.
1919. április 19-én a szerveződő Vörös Hadsereg vezérkari főnöke lett, részt vállalt a hadsereg szervezésében és kiváló stratégiai érzékkel irányította az északi iparvidék visszaszerzésére irányuló hadjáratot. Katonai, vezetői képessége eredményeként a Vörös Hadsereg Miskolcnál megverte az egyesült cseh és román sereget, visszafoglalta Kassát, Eperjest, Zólyomot és Érsekújvárt. A Tanácsköztársaság politikai vezetése azonban a sikeres felvidéki hadjáratot követően úgy döntött, hogy elfogadja az antanthatalmak ajánlatát, és a bizonytalan politikai, gazdasági, illetve területi ígéretekért kiüríti a visszafoglalt területeket. A Clemenceau-jegyzék elfogadása és a Vörös Hadsereg visszarendelése elleni tiltakozásul Stromfeld 1919. július 21-én lemondott tisztségéről.
Stromfeldet a tanácskormány bukása után elfogták, 1919 őszén katonai bíróság előtt felségárulás vádjával 2 év 9 hónap börtönbüntetésre ítélték, ezredesi rangjától, nyugdíjától megfosztották. Kiszabadulása után raktárosként, majd magántisztviselőként tevékenykedett és a Szociáldemokrata Párt szervezésében is részt vett. 1923-ban ezért újból letartóztatták, de fél év múlva szabadon engedték. Stromfeld a Természetbarátok Turista Egyesülete Magánalkalmazottak Osztályának tagjaként sokat tett a turista utak nyilvántartásáért, és a természetbarátok képzéséért. Halála után Horthy özvegyének a mindenkori ezredesi nyugdíj összegének megfelelő kegydíjat utalt ki. Tiszti rangját 1945-ben poszthumusz kapta vissza.
1929. október 10.
A kormányzó Gömbös Gyulát nevezi ki honvédelmi miniszterré
1932. október 10.
Megszüntetik a statáriumot
Közzéteszik a kormány 9900/1932. számú rendeletét a rögtönbíráskodás megszüntetéséről.
1935. október 10.
Ellenzéki politikusok gyűlést tartanak a Vas megyei Körmenden
A polgári liberális ellenzék és a legitimista nagybirtokosok szövetséget kötnek Gömbös miniszterelnök diktatórikus törekvései ellen.
1936. október 10.
Eltemetik Gömbös Gyulát
A temetésen jelen van H. Göring porosz miniszterelnök, G. Ciano olasz külügyminiszter, K. Schuschnigg osztrák kancellár is.
1936. október 10.
A kormányzó Darányi Kálmánt miniszterelnökké nevezi ki
1936. október 10.
A budapesti Operaház felújítja Bartók Béla, A kékszakállú herceg vára című operáját
1942. október 10.
Meghal Hunyady Sándor író
Bródy Sándor fia Kolozsváron született 1890. augusztus 15-én. Szülővárosában, majd Budapesten volt újságíró. 1930-ban a Diadalmas katona és a Feketeszárú cseresznye című műveivel tűnt fel. Legjobb regénye a Családi album, amelyben szüleiről, Krúdy Gyuláról, a korabeli Kolozsvárról és Budapestről festett képet. Színműveket és vígjátékokat is írt. Több novellájából és színművéből készült film hazánkban, sőt Londonban és Hollywoodban is, amelyek nagy sikert arattak. Legismertebb ezek közül a Bakaruhában című műve. Sok írását olasz, angol, bolgár, francia, német és szlovák nyelvre is lefordították.
1943. október 10.
A kormány tudomásul veszi a fegyverszüneti feltételeket
A magyar kormány lisszaboni követe útján értesíti a szövetségeseket a szeptember 8-i előzetes fegyverszüneti feltételek tudomásulvételéről.
1944. október 10.
Egységfront- megállapodás születik
A Kommunisták Magyarországi Pártja és a Szociáldemokrata Párt vezetői Budapesten-illegalitásban-egységfront megállapodást írnak alá.
Legfontosabb pontjai:
- a fasizmus elleni harc,
- az új demokratikus Magyarország felépítése,
- a munkásosztály politikai-szervezeti egységének megteremtése.
1958. október 10.
Meghal XII. Pius pápa
1970. október 10.
A Fidzsi-szigetek kikiáltja teljes függetlenségét
Fidzsi legrégibb lakói, a melanézek mintegy 3500 évvel ezelőtt érkezhettek Új-Guinea felől, őket a polinézek követték, akik kelet felől vándoroltak be. Az európaiak közül a holland Abdel Tasman fedezte fel a szigeteket 1643-ban. Az 1840-es években az egymással versengő törzsfőnökök közül Cakobau szerezte meg az egyeduralmat, s mint Fidzsi királya, kereskedelmi szerződést kötött az angolokkal. Cakobau később összeütközésbe került az amerikaiakkal és a brit kormányhoz fordult segítségért, aminek következményeként Fidzsit 1874-ben az angolok bekebelezték gyarmatbirodalmukba. A brit kormány betiltotta a rabszolga-kereskedelmet, de az olcsó munkaerő hiánya miatt engedélyezte az indiai munkások szerződtetését. Az 1879 és 1916 között érkezett 63 ezer indiai vendégmunkás többsége a szigeteken maradt szerződésének lejárta után is. A műveltebb és szorgalmasabb indiaiak hamar az őslakók fölé kerekedtek, sőt lélekszámuk is nőtt, miközben az őslakosok száma abszolút mértékben is csökkent. A népesség vegyes összetétele súlyos etnikai súrlódások okozója lett a későbbiekben. Fidzsi 1970. október 10-én elnyerte függetlenségét, de domíniumi státussal tagja maradt a brit Nemzetközösségnek.
1983. október 10.
Új kormányfő lesz Izraelben Begin visszalépése után
Hatévi kormányzás után Menáhem Begin izraeli miniszterelnök szeptember 15-én bejelenti visszavonulását; utódjául Jichák Samirt választják. Betegség és több politikai kudarc késztette lemondásra a konzervatív politikust, aki 1979-ben Camp Davidben aláírta az Egyiptommal való békeszerződést. 1977-es választási győzelmével (1977. XI. 20.) az állam alapítása óta először szorult ki a kormányzásból a Munkáspárt. Politikájában Begint az a meggyőződése vezérelte, hogy csakis egy erős Izraelnek van esélye a túlélésre az arabokkal szemben. Libanonba való bevonulása és a PFSZ-nek Bejrútból való elűzése miatt sokat veszített politikai renoméjából, de Izraelnek mégsem tudta biztosítani az óhajtott nyugalmat az északi határon.
