Hónap: október • Nap: 06
1101. október 6.
Meghal Szent Brunó
A kölni születésű katolikus áldozópap személyéhez a karthauzi rend alapítása köthető. 1057-től vezette a reimsi székesegyházi iskolát. Tanítványai közé tartozott többek között a későbbi II. Orbán pápa. 1075-ben érseki kancellár lett Reimsben. 1083-ban engedélyt kapott egy remeteközösség létesítésére. 1084-ben egy Grenoble melletti völgyben kápolnát építettek, s e körül laktak. 1090-ben II. Orbán Rómába hívta, de magányra vágyott, ezért 1091-ben Colobriában új közösséget alapított. (A karthauzi rendiek ismert alapszabálya a szigorú hallgatás és a szigorú böjt, valamint a durva szőrcsuha viselése. Magyarországon IV. Béla idején honosodtak meg a `néma barátok`.) Brúnót formálisan sohasem avatták szentté, minthogy a karthauziak rettegnek a hírnévtől. De 1514-ben X. Leó pápa engedélyezte, hogy megüljék Brúnó ünnepnapját, majd 1674-ben X. Kelemen pápa az ünnepet az egyház hivatalos ünnepnapjává nyilvánította.
1205. október 6.
III. Ince pápa János kalocsai érseket áthelyezi az esztergomi érseki székbe
1395. október 6.
Megalakul az óbudai egyetem
Nem sokkal a pécsi egyetem 1367-es megalapítása után a Szentszék újabb universitas létrehozását hagyta jóvá. 1395. október 6-án adta ki Zsigmond király kérésére X. Bonifác pápa azt a bulláját, amelyben megerősítette az óbudai egyetem alapítólevelét. Magyar részről az egyetem megszületésénél ott bábáskodott Szántai Lukács óbudai prépost, akit valószínűleg éppen ezért küldott az uralkodó Rómába. Az első kancellárja is ő lett. Az egyetem történetéről nagyon keveset tudunk, a pápa elvileg teljes, mind a négy fakultásra kiterjedő jogokat adott, de a források sajnos hallgatnak arról, hogy ez megvalósult volna. Az egyetem csekély súlyát jól mutatja, hogy a korszakban nem csökkent látványosan a bécsi illetve a prágai egyetemre beiratkozott hallgatók látszáma. Az intézmény bezárását minden bizonnyal az okozta, hogy 1402-ben és 1403-ban jelentős mozgalmak alakultak ki Zsigmond király ellen. Nincs kizárva, hogy az egyetem egyes vezetői is részt vettek az uralkodó elleni összeesküvésben.1410. augusztus 1-jén XXIII. János ellenpápa újabb bullát adott ki az óbudai egyetem újjáalakulásával kapcsolatban, de ez az intézkedés sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
1474. október 6.
I. Mátyás és Ernő szász választófejedelem megerősítik szövetségüket
1536. október 6.
Tyndale William angol reformátor máglyán fejezi be életét
Oxfordban és Cambridge-ben tanult, 1523-ban Londonban elkezdte az újtestamentumot angol nyelvre fordítani, de nem kapott támogatást. Csak két évvel később Németországban sikerült kiadnia az Újtestamentum fordítását és onnan vitte vissza hazájába. 1533-ban Hollandiában telepedett le, ahol két kiadásban adta ki az egész újtestamentum fordítást. 1535-ben fogságba vetették, majd egy év múlva VIII. Henrik parancsára eretnekként megégették.
1593. október 6.
Szinán nagyvezér elfoglalja Veszprémet
1602. október 6.
A királyi sereg elfoglalja Pestet, majd megkezdi Buda ostromát
1636. október 6.
I. Rákóczi György legyőzi a Bethlen István trónkövetelését támogató török csapatokat Szalontánál
1705. október 6.
II. Rákóczi Ferenc kinevezi a császárral való tárgyalásokra megbízottait
1795. október 6.
Meghal Szentjóbi Szabó László
Kufsteini várfogságában meghal Szentjóbi Szabó László költő, a jakobinus mozgalom résztvevője. Szentjóbi tanulmányait a híres debreceni kollégiumban végezte, majd Nagyváradon kapott tanítói állást. A tanári vizsga letétele után Nagybányára került, a volt ferences gimnáziumba. Nagyra tartotta II. József törekvéseit, ezek azonban az uralkodó 1790-es halála miatt nem valósulhattak meg. Szentjóbit reformnézetei miatt elbocsátották, így Pestre indult, hogy jogot tanuljon, emellett a Helytartótanácsnál is el tudott helyezkedni. Összebarátkozott Batsányi Jánossal, illetve Ráday Gedeonnal. Nem sokkal ezután már Szentmarjai és Hajnóczy társaságában találjuk. A jakobinus mozgalom leleplezése után őt is halálra ítélték, életéért Ráday személyesen járt közbe. Kufsteinbe már betegen érkezett, fogságának első évében meghalt. Költészetében és fennmaradt prózai műveiben sok vonatkozásban a polgári haladás eszméjének hirdetője, mint tudatos és gondos stiliszta - Kármán József mellett - az 1790-es évekbeli magyar szépprózai stílus legnagyobb művésze volt. Befejezetlen történelmi regénye az Első Mária Magyar Királyné élete címet viseli.
1837. október 6.
Meghal Jean-Francois Le Sueur francia zeneszerző
Az ún. programzene egyik előfutára Drucat-Plessiel-ben látta meg a napvilágot 1760. február 15-én. 1786-ban a párizsi Notre Dame első karmestere lett, s a miséknél nagyzenekart alkalmazott, amely akkoriban forradalmi újításnak számított, és heves vitákat váltott ki. Állásáról ezért le kellett mondania - annak ellenére, hogy eljárását sikerült megvédenie. 1804-től Napóleon udvari karmesterként alkalmazta. Ezidőtájt több operáját is bemutatták. Az 1814-es restauráció után királyi operakarmester és udvari zeneszerző lett, majd a Conservatoire zeneszerzéstanáraként többek között Berliozt és Gounod-t tanította. Operákon kívül írt oratóriumokat és harminchárom misét is. Párizsban érte a halál.
1844. október 6.
Megalapítják a Védegyletet
A vámügy és általában a gazdaságpolitika irányításába a kormány az országgyűlésnek nem engedett beleszólást. Ezért a reformellenzék társadalmi szervezkedés útján próbálta a születő magyar ipart támogatni. Tolnában a Perczel fivérek megyei szinten kezdeményezték egy védegylet alapítását, melynek tagjai kötelezték magukat, hogy 6 évig csak hazai fogyasztási cikkeket vásárolnak. Az akció országos mozgalommá nőtt ki. A Kossuth által igazgatott szervezet a társadalom széles köreit mozgatta meg. Éppen Kossuthnak köszönhetően, erős propagandisztikus hatása volt. Ez adja egyúttal a tényleges jelentőségét is, hiszen egy esztendős virágzása alatt kevés tartós sikert tudott felmutatni.
1847. október 6.
Megszületett Adolf Ernst Hildebrand német szobrász
A művész Marburgban született. A nürnbergi művészeti akadémia elvégzése után Rómába ment, ahol művészetére nagy hatást gyakoroltak a 15. századi olasz mesterek. Műveinek jellemző sajátossága a mozgásmotívum egyszerűsége és a szobor vonalainak páratlan zártsága volt. Munkássága és elmélete nemcsak hazájában, hanem Európa-szerte elismert. Legjelentősebb szobrai az Ádám, a Fiatal férfi és a Léda és a hattyú. Két művét a budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi. Münchenben hunyt el 1921. január 18-án.
1848. október 6.
Stevan Supljikac tábornok átveszi a délvidéki szerb felkelő hadsereg vezényletét
1848. október 6.
Felkelés tör ki Bécsben
A felkelők Latour gróf hadügyminisztert népítélettel felakasztják. Az udvar Olmützbe (Morvaország) menekül.
1849. október 6.
Aradon kivégzik a magyar honvédsereg 13 tábornokát
A megtorlás legerősebb hulláma 1849. október 6-án kezdődött. Ezen a napon végezték ki Pesten gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt és Fekete Imre gerillaszázadost. Pécsett Vertike Gábort és Szilva Jánost végezték ki, akik az eszéki várból szöktek meg. A hajnali órákban az aradi vár sáncárkában lőtték agyon Kiss Ernő altábornagyot, Dessewffy Arisztid és Schweidel József vezérőrnagyokat, valamint Lázár Vilmos ezredest. Néhány órával később pedig a honvédsereg kilenc tábornokát vezették bitófa alá. A sort az osztrák Poeltenberg Ernő nyitotta meg. A birodalmi német arisztokráciát képviselte gróf Leiningen-Westerburg Károly, a hazai német polgárságot Láhner György és Aulich Lajos. A horvátok és szerbek többsége a magyar szabadságharc ellen harcolt; a kevés számú kivételt képviselte a szerb Damjanich János, a veretlen hadvezér, s a horvát tiszt, Knézić Károly, akinek egyik testvére az észak-itáliai cs. kir. hadsereg soraiban harcolva esett el 1848 nyarán, másik testvére pedig 1849 májusában, a budai várőrségben harcolt a honvédsereg ellen. A polgári átalakulást vezető középnemességet képviselte a mérnökkari tiszt, Török Ignác és a lovassági parancsnok, Nagysándor József. Magyar arisztokrata volt gróf Vécsey Károly, noha szívesebben írt és beszélt németül, mint magyarul. A kivégzettek között volt tehát gróf és polgár, horvát és szerb határőrcsalád sarja, birodalmi német és hazai örmény. Volt olyan, akit családi kötelékei, olyan, akit alakulata vagy csak egyszerűen vagyoni és társadalmi helyzete kapcsolt a magyar ügyhöz. De mindannyian úgy gondolták, hogy ha egyszer az uralkodó parancsára letették az esküt a magyar alkotmányra, akkor ezt az alkotmányt védeniük kellett – magával az uralkodóval szemben is. Voltak köztük, akik a határról fordultak vissza, mint a kitűnő huszártiszt és hadtestparancsnok Dessewffy Arisztid, vagy a honvédség utászkarának egyik megszervezője, Lázár Vilmos. A politikai vezetők közül Csány László minisztert és Perényi Zsigmond felsőházi elnököt végezték ki. Október 6. ettől kezdve a magyar nemzet gyásznapja.
1867. október 6.
A kormány betiltja a honvédegyletek e napra tervezett országos gyűlését
1872. október 6.
A rendőrség betiltja az Általános Munkásegylet közgyűlését
1883. október 6.
Megalakul az Országos Antiszemita Párt
A párt Istóczy Győző és Simonyi Iván vezetésével alakul. Október 15-én közzétett programjában `a zsidóhatalom megtörését és a zsidó befolyás ellensúlyozását` tűzi ki célul.
1887. október 6.
Megszületett Le Corbusier építész
Charles Édouard Jeanneret, a modern építészet egyik megalapozója La Chaux-de-Fonds-ban született. Hatalmas életműve az építészet minden ágát felölelte. A plasztikus építészet megvalósítására törekedve alkotásait főleg korszerű anyagokból, vasbetonból, acélból, üvegből készítette. Merész megoldásai igen termékenyítőleg hatottak századunk építészetének fejlődésére. Épületei Európa sok országában megtalálhatók, de több műve áll például Indiában is (csandígarhi épületegyüttes). Városrendezési terveket készített Algírban, s ő alkotta az amerikai Cambridge-ben a Harvard Egyetem Művészeti Központját, a marseille-i, nantes-i lakónegyedeket. Sokoldalú elméleti tevékenységet fejtett ki, egyik alapítója volt az Esprit Nouveau című lapnak, s számos könyvet is írt. A CIAM, a Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusa egyik alapítójaként és fő ideológusaként a modern építészet problémáinak megoldásán fáradozott. 1946-1948 között dolgozta ki az emberi arányokat az épület arányaival összhangba hozó modular-mértékrendszerét. Az épület külső-belső egységére törekedett, a belső építészetet, lakberendezést nem is választotta el a külső formától. Az épület berendezésére kiválasztott három alapelemet: az asztalt, amelyből sokféle célra használhatót tervezett, a polcokat, amelyek bármely dolgok elrendezésére a leginkább alkalmasak, s végül a széket. Cap-Martin-ban hunyt el 1965. augusztus 27-én. Építészeti elveiről és azok megvalósításáról a magyarul is megjelent munkáiban vallott: A jövő nagyvárosai (1968), Modular (1971), Új építészet felé (1981).
1912. október 6.
Országszerte szocialista tömeggyűléseket tartanak a Balkán-háború ellen
Követelik, hogy a Monarchia diplomáciája kövessen el mindent a békés rendezés érdekében.
1926. október 6.
Felavatják a Batthány-örökmécsest Budapesten
Egykor a helyén a hírhedt Újépület árka volt, mellette helyezkedett el a `Garnison Arrest No.5`, amely nemcsak építése, de a fogvatartás módja miatt is a legsötétebb börtönök egyikének tartották. Itt őrizték, majd az árokban lőtték főbe gróf Batthyány Lajost, az első független felelős magyar kormány miniszterelnökét. Holttestét titokban vitték a Belvárosi templomba, és csak 1870. június 9-én temethették el nyilvános tiszteletadással, majd 1874. május 26-án helyezték el a Kerepesi temető mauzóleumában. 1905-ben vetették fel a fővárosi vezetésben, hogy a kivégzés helyén örökké égő lámpát állítsanak fel. A kiírt pályázatot Pogány Móricz építész nyerte, aki obeliszket tervezett, felső részében, rács mögött égő örökméccsel. A megvalósítás az első világháború miatt elmaradt. 1925-ben újra felmerült az emlékmű létesítésének ötlete. Pogány Mórictól új tervjavaslatot kértek, s az által készített változatok közül a klasszicizáló, egyszerű talapzatra helyezett lámpa mellett döntöttek. Az emlékművet a Báthori utca és a Hold utca kereszteződésénél, egy kis tér közepén az utolsó, még élő 48-as honvéd, Lebó István jelenlétében avatták fel az állam vezetői. A Batthyány-örökmécses a szabadság jelképe lett, a kádárizmus utolsó éveiben a március 15-i ellenzéki tüntetések rendszeres színhelye volt.
1926. október 6.
Véget ér a Páneurópai Unió első kongresszusa
1934. október 6.
Szociáldemokrata küldöttség tárgyal Gömbös miniszterelnökkel
Peyer Károly, Györki Imre és Mónus Illés sürgős intézkedéseket kér a városi és falusi dolgozó tömegek nyomorának orvoslására.
1936. október 6.
Meghal Gömbös Gyula miniszterelnök
Az evangélikus tanító fia Murgán született 1886. december 26-án. A soproni líceum 4-ik osztályának elvégzése után - gyenge tanulmányi eredményei miatt - kadétiskolában folytatta tanulmányait. 1901 és 1905 között végezte el a pécsi hadapródiskolát és tisztté avatása után a zágrábi 25. horvát gyalogezredhez vezényelték. Budapesten felsőbb tiszti tanulmányokat folytatott, majd a vezérkari tiszteket képző bécsi hadiiskolán tanult. Az első világháborúban először a szerb, utána az orosz fronton harcolt, bátorságáért többször is kitüntették. 1916-ban, sebesüléséből történt felépülése után az erdélyi kormánybiztossághoz osztották be. Itt ismerkedett meg Bethlen Istvánnal és Huszár Károllyal. 1919-ben a Honvédelmi Minisztériumba került, majd Bécsben teljesített szolgálatot. Itt írta németül, kéziratban terjesztett tanulmányait a nemzeti hadseregről (Die ungarische Armee) és a zsidókérdésről (Die Juden in Ungarn). Az ún. `őszirózsás forradalom` idején belépett a tisztek Magyar Országos Véderőegyletébe (MOVE), amelynek rövidesen elnökévé választották. Ettől kezdve a kormányellenes erők egyik vezéralakjának számított. A kommün idején kapcsolatba került az aradi, majd a szegedi ellenkormánnyal, amelynek rövidesen hadügyi államtitkára lett. Ebben a minőségében aktívan részt vett a nemzeti hadsereg szervezésében. Nemsokára azonban rendkívüli állományba helyeztette magát, és ettől kezdve csak politikával és a MOVE szervezésével foglalkozott.
1920-ban kisgazdapárti programmal választották képviselővé Törökszentmiklóson. 1921-ben a kormány nyugat-magyarországi kormánybiztosa volt, és főszerepet játszott IV. Károly király fegyveres eltávolításában is. 1922-ben az Egységpárt ügyvezető elnöke lett és a kormánypárt jobbszárnyát vezette. A Népszövetségi kölcsönök ügyében szembekerült Bethlennel, lemondott pártbeli tisztségéről és 1923 augusztusában hat hívével együtt a kormánypártból is kilépett. Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt néven saját pártot alapított, ez azonban nem volt életképes, így 1928-ban feloszlatta. Újra belépett a kormánypártba és a kormányzó még abban az évben honvédelmi államtitkárrá, egy évvel később, 1929 októberében pedig honvédelmi miniszterré nevezte ki. 1932. október 1-jétől 1936. október 6-án bekövetkezett haláláig ő volt a magyar kormány elnöke. Miniszterelnökségének első másfél-két évében jelentős gazdasági sikereket ért el, különösen a német, az olasz és az osztrák piacok megnyitásával. Sikert ért el a külföldi adósságok elengedésével, illetve törlesztési könnyítésének kieszközlésével is. A német és olasz támogatással elért gazdasági sikerek után, belpolitikai elképzeléseit, a korporativ állam felépítését, az egypártrendszer bevezetését, a legális munkásmozgalom felszámolását azonban már nem sikerült megvalósítania. Ebben nemcsak a konzervatív uralkodó körök akadályozták meg, hanem súlyosbodó vesebaja is, amely 1936-ban Münchenben végzett vele.
1937. október 6.
Megalakul Budapesten a Gömbös Gyula Társaság
Elnöke: Sztranyavszky Sándor.
1938. október 6.
Rendkívüli minisztertanácsi ülést tartanak
A minisztertanács nemzetközi akciót indít, hogy megmentse a Csehszlovákiában rögtönítélő bíróság elé állított mintegy 300 rongyos gárdistát.
1941. október 6.
Meghal Kabos Gyula színész
Budapesten született 1887. március 19-én. Kezdetben táncoskomikus volt, majd komikus lett, s a legnagyobb magyar nevettetővé vált. Az 1930-as évek elejétől a magyar filmgyártás egyik legtöbbet foglalkoztatott művésze volt, s ezzel párhuzamosan a főváros legjobb prózai együtteseiben játszott. Híres szájcsücsörítő grimaszával és jellegzetes dadogásával óriási sikereket aratott. Testi és lelki sebeket hordozó kisemberei szívszorító őszinteséget és kedves ügyefogyottságot sugároztak. A XX. század egyik legmarkánsabb mulattatója nem tartozott az igazán szerencsések közé. Amikor a reggeltől estig tartó hajsza után otthon, a fürdőkádban magába roskadva hörpintette le frissítő kávéját, gyakran ugyanazt a mondatot ismételgett: `Majd éppen nekem fog sikerülni`. 1929-ben a Fővárosi Operettszínház igazgatója lett, de vállalkozása nem járt sikerrel, óriási adósságot halmozott fel. Hiába kapott fényes szerepeket a főváros legnagyobb színpadain és a filmvásznon, fizetésének hetven-nyolcvan százalékát lefoglalták a hitelezők. 1939-ben az Egyesült Államokba emigrált, ahol alkalmi fellépéseken szórakoztatta a magyarul tudó közönséget. Két évig bolyongott a messzi idegenben, majd megbetegedett. 53 évesen temették el. Legnépszerűbb filmjei a Hyppolit, a lakáj és a Meseautó. Földi maradványait 1996 novemberében hazahozták, és november 30-án a budapesti Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.
1941. október 6.
Antifasiszta tüntetést tartanak a Batthány-örökmécsesnél
1944. október 6.
Támadásba lendül a Vörös Hadsereg
A 2. Ukrán Front csapatai megkezdik a hadműveletet Észak-Erdély és a Tiszántúl elfoglalására. Arad térségében megsemmisítik a 3. magyar hadsereget.
1944. október 6.
Felrobbantják Gömbös Gyula szobrát
Budapesten kommunista partizánok (Marót-csoport) felrobbantják Gömbös Gyula szobrát.
1951. október 6.
A Szabad Európa Rádió megkezdi rendszeres magyar nyelvű adásait
A 1951. október 6-án kezdte meg rendszeres magyar nyelvű adásait, a Szabad Európa Rádió. Az amerikai kongresszus által a II. világháború után létrehozott, az elnyomott népek tájékoztatását szolgáló Szabad Magyarország hangja, majd később a Szabad Európa Rádió, a SZER a legújabbkori magyar történelem egyik jelentős és sajátos eszmei-szellemi, politikai intézménye volt. A kommunista diktatúra négy évtizede alatt fontos szerepet játszott a magyar nép gondolkodásának és magatartásának alakulásában. A müncheni magyar rádió különös sajátossága volt, hogy amerikaiak alapították és tartották fenn, központja Németországban volt, adótornyai Nyugat-Németországból és Portugáliából sugározták a műsort, amelyet magyar emigránsok írtak és adtak elő Magyarország és a határon túli magyarság számára. Márai Sándor szerint a SZER `ablak volt a Nyugat felé`. Ezen át kaphatott betekintést a magyar hallgatóság abba a számára elzárt világba, amelynek sok országában az emberek szabadságban és jólétben éltek. A SZER 1951 októberétől 1990. november 4-ig napi 19 órán át (5 órától 24 óráig, illetve 6 órától éjjel 1 óráig) adott magyar műsort, utána napi 11 óra (13 órától 24 óráig), majd 1991. április 2-től napi 6 óra (18 órától 24 óráig) volt a magyar adás közvetítési ideje. A rádió 1974-ig a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) ellátmányából és a Kereszteshadjárat a Szabadságért (Crusade for Freedom) nevű szervezet gyűjtéséből, tehát magánadományokból tartotta fenn magát. Attól kezdve működését az amerikai kormány a kongresszus által megszavazott költségvetési összegből biztosította, és munkáját a Nemzetközi Rádiózási Hivatal (Board of International Broadcasting, BIB) irányította. A Szabad Európa Rádió 1993. október 31-én szüntette meg magyar adását.
1951. október 6.
Meghal William Kellogg, a gabonapehely kikísérletezője
Egy hétgyermekes seprűkészítő fia volt, aki először apja készítményeit árulta, s csak 20 éves korában, esti iskolában fejezhette be iskolai tanulmányait. Szülőhelyének kórházában mindenesként dolgozott, ahol testvérével együtt, a kórház betegeinek gyors felgyógyulása érdekében a lábadozóknak egészséges táplálkozást ígérő gabonatermékekkel kísérleteztek. (A Kellogg család, vallásos adventista lévén, nagy súlyt helyezett az egészséges életmódra.) 1894-ben véletlenül állítottak elő gabonapelyhet: elfeledkeztek egy adag főtt búzáról, s éjszakára kint hagyták a szabadban. A következő reggel megállapították, hogy nem a várt összeszáradt anyag lett belőle, hanem különálló, száraz pehely. William 1906-ban már saját vállalatot alapított a búza- és kukoricapehely előállítására, majd fokozatosan javította a nyersanyagok összetételét. 1922-ben több üzemből álló cégét Kellogg Company-ra keresztelte. Termékeit 1909-ben már milliós számban vették. Sikeresen használta ki a reklám adta lehetőségeket, de sokat is költött a hírverésre. 1914-ben jutott ki a külföldi piacokra, amikor megnyitotta kanadai leányvállalatát. A továbbiakban Ausztráliában, illetve Európában is nyíltak üzemei. További termékeket is forgalomba hozott (gabonacsíra-pehely, puffasztott rizs). Növekvő bevételének nagy százalékát jótékonysági célokra fordította. 1930-ban az egészségügy és az oktatás támogatására létrehozta a Kellogg Alapítványt. A második világháború után az alapítvány tevékenységét más országokra is kiterjesztették, nemzetközivé tették.
1951. október 6.
Sztálin elismeri, hogy a Szovjetunió atombomba-kísérletet hajtott végre
1956. október 6.
Újratemetik Rajk Lászlót
Rajk Lászlót és társait - Pálffy Györgyöt, Szőnyi Tibort és Szalai Andrást - 1955 őszén jogilag, majd 1956 tavaszán politikailag rehabilitálták. Rákosi júliusi menesztését követően került napirendre újratemetésük. Annak idején a kivégzetteket egyszerűen elásták Budapesttől nem messze a gödöllői országút közelében.
Az MDP vezetése eleinte a temetést csupán családi körben kívánta engedélyezni, de a közvélemény (és a jugoszlávok) nyomására az MDP végül engedett: nyilvános temetésre került sor a Kerepesi temetőben. A vizsgálatban annak idején részt vevő államvédelmisek közül néhányat az előző napon letartóztattak, s egy héttel később (október 13.) erre a sorsra jutott Farkas Mihály is.
A temetés szónokai az MDP megújulását hangoztatták, a sorstársak nevében búcsúzó Szász Béla viszont a sztálinizmus korszakának temetéséről beszélt. A ravatal előtt több mint százezer ember vonult el némán. Nagy részük feltehetőleg ugyancsak nem a kommunista hatalomátvétel keménykezű belügyminiszterét búcsúztatta, hanem "az ököljog magyar tanítványait".
A temetést követően egyetemisták és fiatalok néhány százfős csoportja antisztálinista tüntetést tartott a Batthyány-örökmécsesnél "Nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon!" jelszóval.
1973. október 6.
Egyiptom és Szíria megtámadja Izraelt
A jóm-kipúron (engesztelő vagy hosszú napon), a legnagyobb zsidó ünnepen Egyiptom és Szíria meglepetésszerűen megtámadja Izraelt. Az 1967-es hatnapos háború (VI. 5-10.) óta az Izrael által megszállt területek, a tisztázatlan határvonalak és a megoldatlan palesztin kérdés miatt újra meg újra harcok robbantak ki Izrael és a szomszédos arab államok között. Egyiptom és Szíria a Szovjetunió támogatásával kiépítette haderejét; Izrael az Egyesült Államoktól kap fegyvert. A jóm-kipúr háborúban Egyiptomnak eleinte sikerül átkelni a Szuezi-csatornán, a szírek kezdeti sikereket könyvelhetnek el a Golán-fennsíkon. Egy ellentámadás során az izraeliek visszaszorítják a szíreket, és 30 kilométernyire megközelítik Damaszkuszt (az 1967-es fegyverszüneti vonalat túllépve), majd áttörik az egyiptomiak vonalait. Kairóig és Damaszkuszig terjedő légitámadásokkal támogatják az ellenoffenzívát. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió közvetítő erőfeszítései eredményeképpen Izrael, Egyiptom és Szíria, október 25-én fegyverszünetet köt, melyre ENSZ-csapatok felügyelnek majd.
1976. október 6.
Letartóztatják Mao-Ce-tung özvegyét és a párt három vezető funkcionáriusát
A négy héttel Mao halála (1976. szeptember 9.) után letartóztatott csoport a kínai kommunista párt vezetőségének legszélsőségesebb frakciója volt, amely Mao felesége, Csiang Csing köré tömörült. Ôk (Csiang Csingen kívül Csang Csun-csiao, Vang Hung-ven és Jao Ven-jüan) kezdeményezték a Mao által elindított `kulturális forradalom` legvadabb kilengéseit. Perük 1980-81-ben zajlott, s Csiangot és Csangot halálra ítélték, majd büntetésüket életfogytiglanra enyhítették. A másik két vádlott sok éves börtönbüntetést kapott.
1977. október 6.
Meghal Kormos István író
Mosonszentmiklóson született 1923. október 28-án. 1950-től a Móra Ifjúsági Könyvkiadónál dolgozott, majd haláláig főszerkesztője volt. A Kozmosz sorozat szerkesztőjeként számos tehetséget indított el a pályán. Irodalmi tevékenységében maradandó értékűt alkotott a versesmese műfajában. Első, verses-meséket tartalmazó kötete 1946-ban jelent meg Az égigérő fa címmel, első verses kötete (Dülöngélünk) 1947-ben látott napvilágot. Közkedvelt műve a Mese Vackorról, egy pisze kölyök mackóról, valamint a Vackor világot lát. Műfordítóként kiváló tolmácsolója volt a modern francia, valamint az európai líra kevésbé ismert képviselőinek. Lefordította a Canterbury meséket. Ő szerkesztette a Magyar- és Világirodalom gyöngyszemei című sorozatot is. Munkásságát 1955-ben és 1972-ben József Attila-díjjal jutalmazták.
1981. október 6.
Szadat elnök merénylet áldozata lesz
Muhammad Anvar Szadat egyiptomi államelnököt Kairóban egy katonai parádén, amelyet a jóm-kippúr háború nyolcadik évfordulója alkalmából rendeznek, terrorista merénylet áldozata lesz. A tettet az Egyiptomi Felszabadítási Szervezet vállalja magára, amely eddig még nem szerepelt. Amikor az elit csapatok a főváros felvonulási terén elhaladnak a dísztribün előtt, három katona leugrik a dzsipről, és tüzet nyit a tribünre. Szadat néhány óra múlva belehal sérüléseibe. Szadat elnök, aki kiszakította országát a Szovjetunióval való csatlósi függő helyzetéből és nyugatbarát arab politikát kezdeményezett, sok ellenséget szerzett magának az arab világban, amióta felvette a kapcsolatot Izraellel. 1977. november 19-20-án Jeruzsálembe látogatott, hogy egyengesse az utat az egyiptomi-izraeli konfliktus békés rendezése felé. 1978-ban (IX. 6-17.) Camp Davidben tárgyalt Jimmy Carter amerikai elnökkel és Menáhem Begin izraeli miniszterelnökkel. 1979. március 26-án Egyiptom és Izrael békeszerződést kötött. Ezek után több arab állam megszakította kapcsolatait Egyiptommal.
1989. október 6.
Összeült az MSZMP XIV. - utolsó - kongresszusa
1995. október 6.
Meghal Mándy Iván
Budapesten meghal Mándy Iván, Kossuth-, József Attila- és Baumgarten-díjas író. A II. világháború alatti és utáni írónemzedék egyik érdekes, egyéni hangú képviselője volt. Első novelláját Schöpflin Aladár közölte a Tükör című lapban. 1945 után az Újhold fiatal szerkesztői gárdájához csatlakozott, majd a Népművelési Intézet munkatársa, 1989-től a Holmi szerkesztő bizottságának tagja lett. Egyik alapítója volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Műveinek hangvétele inkább pesszimista, az egzisztencializmus felé hajló. Életművéért 1991-ben elsőként nyerte el a San Francisco-i székhelyű Getz Corporation által alapított írói díjat. Írásainak világát meghatározta a környezet, amelyben élt: a Teleki és a Mátyás tér környéke. Regényeiben a kisemberek, a lecsúszottak világa, a nagyváros miliője és a benne élők magánya foglalkoztatta. Legismertebb művei: Vendégek a palackban (1949), Idegen szobák (1957), Régi idők mozija (1967), Fél hat felé (1974), A locsolókocsi (1965) és a Csutak-történetek. 1980-ban Sándor Pállal együtt írta meg a Szabadíts meg a gonosztól című film forgatókönyvét. A Baumgarten-díjjal 1948-ban, a József Attila-díjjal 1969-ben, a Kossuth-díjjal 1988-ban tüntették
1997. október 6.
Meghal Hanák Péter történész
Kaposvárott született 1921. augusztus 9-én. 1945-48-ig a Pázmány Péter Tudományegyetem, 1947-48-ig a Római Egyetem hallgatója volt. 1948-tól a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézetében dolgozott, utóbb az újkortörténeti főosztály vezetője volt nyugdíjaztatásáig. 1953- 57-ig az ELTE újkori történeti tanszékének docense, 1980- 93-ig az ELTE bölcsészkarának tanára volt. Közben vendégtanárként előadott az amerikai Columbia, Yale és Rutgers egyetemen, valamint a bécsi és a bielfeldi egyetemeken. A Magyar Tudományos Akadémia 1995-ben választotta rendes tagjai közé. Széles körű történészi tevékenységének középpontjában a XIX-XX. századi magyar történelem, a dunai Monarchia sorsa, felbomlásának okai és következményei álltak. Főbb munkái: A magyar szabadságharc a Monarchiában, A Dunánál, Magyarország a Monarchiában, Jászi Oszkár dunai patriotizmusa, Polgári lakáskultúra és életmód a dualizmus kori Magyarországon, Magyarország története 1890-1918-ig. Történészi munkásságának elismeréseképpen kétszer kapta meg az Akadémiai Díjat. 1997 márciusában Széchenyi-díjjal tüntették ki `nemzetközileg is elismert történettudományi munkásságáért`. 1993-ban a Lengyel Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta.
