Képeken a délvidéki megszállás kerékpáros honvédei
2023. április 11. 08:22 Dr. Tósoky Balázs
Elemér nagyapámtól húsz évvel ezelőtt kaptam meg a bátyja, Tósoky Károly második világháborús fotóalbumát. A fiatalabb testvér, mint zászlós, a keleti fronton haditudósítóként szolgált. Károly pedig – aki 1914-ben született és önkéntes éveinek letöltése után tiszti vizsgát tett – hadapród őrmesterként vehetett részt a felvidéki bevonulásban, Erdély 1940. évi visszacsatolásában, majd zászlósként 1941-ben a Délvidék visszafoglalásában. 1942. november 1-jével avatták tényleges állományú hadnaggyá, végigharcolta a világháborút. Károly sokat és örömmel fényképezett, fontos eseményeket és egyszerű hétköznapokat egyaránt megörökített. Ez magyarázhatja a különösebb kommentár nélküli fényképeit a délvidéki hadműveletekről. A fotóalbum a családi emlékek mellett fontos dokumentum is, hiszen a képek, bejegyzések tanúsága szerint Károly a Damjanich János 16. kerékpáros zászlóalj kötelékében már a hivatalos 1941. április 11-ei magyar hadüzenet és a hadműveletek előtt öt nappal, 1941. április 7-étől kezdődően bevetésen, majd két nappal később már háborús területen volt.
Honvédek tüzelőállásban a Schneider-tanyán (magántulajdon)
Parancs a megszállásra
A Délvidék visszatérésének körülményei jól ismertek. 1940. december 12-én a Magyar Királyság és a Jugoszláv Királyság közötti örökbarátsági szerződés ügye nem várt fordulatot vett: hiába ígérte meg Pál régensherceg 1941 márciusában Hitlernek a háromhatalmi egyezményhez történő csatlakozást, és írta alá ezt az okmányt március 25-én a jugoszláv kormány két képviselője, a váratlan belgrádi március 27-ei népfelkelés elsöpörte a kormányt, Péter trónörökös vezetésével pedig elzárkóztak a csatlakozástól.
Tósoky Károly hadnagy 1942-ben (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Fotóarchívuma D-I-54/97329/57)
Hitler úgy érezte, ez a lépés nagy tervét, a Szovjetunió megtámadását veszélyezteti, ezért haladéktalanul: le akarta rohanni Jugoszláviát, amibe pedig más államokat, köztük Magyarországot is be akarta vonni. Sztójay Döme a német ultimátumról 1941. március 28-án tájékoztatta Horthy Miklós kormányzót és a minisztertanácsot, eszerint Hitler a fegyveres rendezésben a Magyar Királyi Honvédséggel is számolt, amiért cserébe a Bácskát és a Bánátot ígérte.
A magyar és a német katonai vezetés eközben már egyeztette is a konkrét teendőket, a politikai döntéshozataltól függetlenül. A magyar minisztertanács a repülőterek használatát és a német csapatok átvonulását engedte volna csak meg, a magyar honvédség intervenciójáról később akart csak dönteni (ha időközben összeomlik a Jugoszláv Királyság, már nem kötötte volna a magyar felet az örökbarátsági szerződés). Teleki Pál miniszterelnök magát felelősnek tartva a budavári Sándor-palotában 1941. április 3-án öngyilkos lett, Hitler Németországa három nappal később támadást indított Jugoszlávia ellen.
A 16. honvéd kerékpáros zászlóalj délvidéki útja Tósoky Károly kézzel rajzolt térképén (magántulajdon)
A jugoszláv repülők április 6-án és 7-én bombázták Szegedet és más magyar városokat is. A tengelyhatalmak 1941. április 10-én létrehozták a Független Horvát Államot, a magyar támadásnak tehát a Jugoszláv Királyság eltűntével, mint jogtechnikai megoldással, nem volt többé akadálya. A magyar hadműveletek a Délvidéken hivatalosan 1941. április 11-én kezdődtek meg. „Április 10-én kikiáltották az önálló horvát államot […] Csak ezután adtam ki a parancsot csapatainknak a Bácska megszállására” – emlékezett vissza ezekre a napokra a volt kormányzó.
A magyar vezérkar a Belgrád felé haladó német csapatokat támogatására kénytelen volt a Duna-Tisza közén megindítani a támadást, amelyben a Gorondy–Novák Elemér vezette magyar 3. hadsereg és a Dálnoki Miklós Béla vezette Gyorshadtest vett részt, mindössze néhány nap alatt kellett elfoglalniuk a Délvidéket, a Duna–Dráva vonalig eljutva.
A szegedi vasúti raktár az 1941. április 7-ei bombatámadás után (magántulajdon)
Károly és a Damjanich János 16. kerékpáros zászlóalj a Gyorshadtesthez tartozó és a dálnoki Veress Lajos vezérőrnagy parancsnoksága alatt álló 2. kecskeméti lovasdandár kötelékében szintén útnak indult. (Károly és testvérei a kecskeméti gr. Tisza István Reálgimnázium tanulói voltak).
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Anno
- A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
- Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
- Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
- Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona
- Hét borzongató horrorfilm, amit valós események ihlettek tegnap
- Egy idős hölgy látomása miatt helyezték át Sztálin holttestét tegnap
- Párhuzamosan játszott filmekben és a medencében is Bud Spencer tegnap
- A természetközeliség és az elegancia találkozott a Festeticsek balatoni birtokain tegnap
- Furcsa módon eltemetett „vámpírgyermek” sírjára bukkantak Visegrádon tegnap
- A kelták szerint szellemek és boszorkányok látogatnak a mi világunkba Halloween éjszakáján tegnap
- Egy bálteremben alakították ki Budapest első moziját tegnap
- Ellenezte a hadüzenetet, mégis Tisza Istvánt kiáltották ki az első világháború felelősének tegnap
