2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kegyetlen atrocitások, népirtás és menekülthullám kísérte India és Pakisztán függetlenné válását

2021. március 1. 18:10 Múlt-kor

Egy angol ügyvéd tragédiája

Az erőszak tehát elharapódzott, és ebben a helyzetben különösen nagy felelősség hárult a végül India felosztása mellett döntő britekre. A brit kivonulás India utolsó alkirályáról, Viktória királynő unokájáról, Lord Mountbattenről elnevezett, 1947 júniusában nyilvánosságra hozott terv szerint, kapkodva ment végbe.

Az új határok meghúzását egy jó hírnévnek örvendő londoni ügyvédre bízták, aki azonban addig még egyszer sem járt Indiában. Sir Cyril Radcliffe 1947. június végén lett az Indo-Pakisztáni Határbizottság elnöke, és mindössze néhány hete maradt arra, hogy a megfelelő felkészülés után berajzolja a térképre a több tízmillió ember sorsáról döntő határvonalat.

A tervnek augusztus 15-ig el kellett készülnie. Tudta, bárhogy is dönt, a vérontás elkerülhetetlen.

Az általa meghúzott határvonalnak köszönhetően több mint ötmillió muszlim Pandzsáb indiai részén, ötmillió hindu és szikh pedig a tartomány pakisztáni oldalán ragadt. A határ gazdasági térségeket és falvakat vágott ketté, de akadt olyan ház is, amelynek egyik oldala Pakisztánhoz, a másik fele Indiához került.

Bár Nehru és Dzsinna korábban megígérte, hogy el fogja fogadni a Radcliffe által húzott határvonalat, az új térkép nyilvánosságra hozatala után azonnal megfogalmazták kifogásaikat. A lelkiismeretével viaskodó ügyvéd hazarepült, majd válaszul az őt ért támadásokra visszaküldte a fizetségként kapott kétezer fontot.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az 1857-1858-as szipojlázadás volt India első jelentősebb függetlenségi küzdelme a brit uralom ellen. A lázadás leverése után India kormányzása a Kelet-Indiai Társaságról a brit koronára szállt.A függetlenségi mozgalom két kulcsfigurája, Dzsaváharlál Nehru és Mahatma Gandhi 1942-benEgy pakisztáni civil delegáció mutatja be az új ország zászlaját a London Saint James's kerületében található Lancaster House-ban 1947. augusztus 15-én. Az ország hivatalosan az előző napon, 1947. augusztus 14-én jött létreFérfiak fát és szalmát pakolnak a máglyákra, amelyeken a hinduk és muszlimok közötti véres összecsapások áldozatait fogják elégetni, 1946. Muszlimok, szikhek és hinduk egyaránt kegyetlen tetteket vittek véghez, és váltak is azok áldozataivá a vegyes lakosságú területeken.Az 1947 októberében készült képen Amritszár határvárosban Pakisztánba tartó muszlim és Indiába tartó hindu menekültek láthatók az 1947 októberétől 1948 decemberéig tartó indiai-pakisztáni háború kezdetén. A történelem legnagyobb népvándorlása során mintegy 14,5 millió ember kényszerült otthona elhagyására.Abdul Kader Siddique tábornok, a pakisztáni hadsereg ellen harcoló bengáli gerillák vezetője kollaborációval vádolt foglyokat végez ki karabélya szuronyával a pakisztáni megadás után két nappal tartott népünnepély keretében Dhakában, 1971. december 18-án. A főként bengáli etnikumú emberek által lakott Kelet-Pakisztán indiai segítséggel 1971-ben fegyverrel vívta ki függetlenségét Pakisztántól, Banglades néven.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár