Katonai esély sem volt rá, hogy megakadályozzák a német csapatok bevonulását

Az új kormány

Hitlerék eredetileg a szélsőjobboldalivá lett ex-kormányfőt, Imrédy Bélát akarták miniszterelnöknek, akinek éppen azért kellett lemondania 1939-ben, mert fény derült dédapja zsidó voltára. Horthy jó taktikusként éppen ezt hozta fel ellenérvként, amire a birodalom „teljhatalmú megbízottja”, Veesenmayer nem tudott mit mondani.

Horthy Ruszkay Jenő altábornagy kinevezésére sem volt hajlandó, de választása, a volt berlini nagykövet, Sztójay Döme személyében még megnyugtatta Veesenmayert. A történettudományban használatos mondás szerint a volt hírszerzőtiszt Sztójay azelőtt inkább volt „Németország magyar nagykövete” Berlinben, mint fordítva.

Imrédy pártján (Magyar Megújulás Pártja) kívül a parlamenten kívüli Magyar Nemzeti Szocialista Párt is kapott két miniszteri széket, de Szálasié ekkor még nem. Veesenmayer alá került az összes német polgári szervezet; a magyar szervekre német gazdasági megbízottak települtek rá és létrehozták a Deutsche Industriekommission in Ungarn szervezetet, amelynek feladata a gazdasági-hadiipari és pénzügyi irányítás volt.

Német „Királytigris” a Kapisztrán téren 1944 őszén ( Bundesarchiv, Bild 101I-680-8282A-16A / Faupel / CC BY-SA 3.0)

A március 22-én kinevezett Sztójay ellentmondás nélkül teljesítette a német kéréseket. A főispánok és a polgármesterek több mint kérharmadát lecserélték, de németekkel együttműködő vezetők kerültek a Nemzeti Bank, a Rádió és egyéb fontos intézmények élére, így a minisztrériumokba is.

Adolf Eichmann vezetésével munkába lépett a Judenkommando és előkészítették a zsidók deportálását is. A német haderő megszállta a stratégiai fontosságú helyeket: repülőtereket, hidakat, közlekedési csomópontokat. A magyar hadsereg élére német főtisztet neveztek ki, illetve német összekötő tisztek kerültek minden magyar egységhez.

Történt mindez úgy, hogy a megszállás során a magyar katonaság mindvégig számbeli túlerőben volt: nyárra a fokozatos német csapatkivonások eredményeképp a megszálló erők kevesebb mint 50 ezret számláltak. A Gestapo addigra már berendezkedett az Astoria Szállóban és letartóztatott többek között kilenc felsőházi tagot és tizenhárom képviselőt.

Már a bevonulás napján megkezdte a rendőrfőkapitányság épületébe is befészkelt német tikosrendőrség a baloldali és angolbarát újságírók, gazdasági vezetők és a már említett mentelmi joggal rendelkező honatyák letartóztatását.

A tavasz folyamán majdnem 3000 személyt vettek őrizetbe, köztük Bajcsy-Zsilinszky Endrét, míg Kállay a török nagykövetségen lelt menedékre, de Bethen István exkormányfő is bujkálni kényszerült. A Gestapo önálló akciói jelezték: az ország elvesztette szuverenitását.

1. Német haditerv Magyarország ellen
2. A trójai faló Budapesten
3. Volt-e ellenállás?
4. Az új kormány

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

kommunizmus

• A dzsungel mélyére menekült Kambodzsa véreskezű diktátora 
• Koncepciós per keretében, teljesen irreális vádak alapján ítélték el Mindszenty Józsefet
• Számos nehézséggel járt a mezőgazdaság szocialista átszervezése
• Lezárták az országot és a telefonvonalakat is elvágták a lengyel szükségállapot alatt 
• Egymilliárd forintos beruházás következtében épült meg a Borsodi Vegyi Kombinát
• Mindegyik rokonát magas állami tisztségekbe helyezte „a Kárpátok géniusza”, Nicolae Ceaușescu
• Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 
• A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet
• Karrierje során számos álnevet viselt a rettegett Péter Gábor