Katasztrofálisan sikerült az Orosz Birodalom számára a „keleti kérdés” rendezése

Bécs már a múlté

A brit-francia inváziós erők 1854 szeptemberében a Krím félszigeten szálltak partra, céljuk a legnagyobb orosz kikötőtámaszpont, Szevasztopol bevétele volt. Az együttműködés akadozott, még a stratégiát sem sikerült összehangolni, közös főparancsnokot sem neveztek ki. Az ostromot csak október 17-én kezdték meg, amikorra a védők már felkészültek. A szövetségesek vereséget mértek a támaszpont felmentésére érkező orosz erőkre Balaklavánál, majd Inkermannál, ám a tél beálltával az ostrom elhúzódott.

Az olasz egység előmozdítása reményében 1855 januárjában belépett a háborúba a Szárd-Piemonti Királyság, majd 1855 novemberében Svédország is. I. Miklós 1855. március elején meghalt, fia, II. Sándor pedig már jobban hajlott a békére. Szevasztopol 349 napos küzdelem után, 1855. szeptember 5-én esett el. Az oroszok számára némi vigaszt jelentett, hogy a háború utolsó mozzanataként novemberben a kaukázusi hadszíntéren bevették Karsz erődjét.

A brit lovasság az orosz erőkkel csap össze a balaklavai csatában

Wikipédia / Közkincs

A hároméves katonai konfrontáció a Balti-tengeri és távol-keleti fronton is folyt, de egyik fél sem tudott tartósan felülkerekedni. A kimerült Oroszország és a szövetségesek közötti béketapogatózások 1856 januárjában az ellenségeskedések felfüggesztéséhez vezettek. A békekongresszus 1856. február 25-én nyílt meg Párizsban, a békeokmányt március 30-án írták alá. A megállapodás helyreállította az 1853 előtti határokat, de Oroszországtól Moldvához csatolták Besszarábia déli részét, a nagyhatalmak garantálták az Oszmán Birodalom függetlenségét és határait. Megszűnt a cár protektorátusa a két román fejedelemség fölött, a dunai hajózás nemzetközi ellenőrzés alá került, a Fekete-tengert és partvidékét semlegesítették, s érvényben hagyták az 1841. évi tengerszoros-szerződést.

A párizsi béke után végleg megszűnt az 1815-ös bécsi kongresszuson alapuló hatalmi rendszer, Oroszország elvesztette 1815 óta tartó európai hegemóniáját. Anglia és Franciaország közeledett egymáshoz, a kontinensen megerősödött a francia befolyás. Ausztria – felemás magatartása miatt – szövetségesek nélkül maradt, ami hozzájárult 1859 és 1866 közti katonai vereségeihez, s így az olasz és a német egység létrejöttéhez.

A krími háború mintegy félmillió áldozatot követelt, főként a járványok és a rossz ellátás, valamint a katonai vezetés balfogásai miatt; csupán Szevasztopol egyévi ostroma során mintegy 120 ezer szövetséges és 110 ezer orosz katona vesztette életét. A háborúban kezdődött Florence Nightingale sebesültgondozó tevékenysége, aki felhívta a figyelmet a katonai egészségügyi ellátás fontosságára. A krími volt az első mediatizált háború, amelyről a tudósítók a fényképészet és a távíró révén azonnal beszámoltak, és az első, amelyben nagy szerephez jutottak a modern technológiák, az új fegyverek, a vasút és a távíró.

1. Az egyoldalú rendezés
2. Bécs már a múlté

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel