2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kannibalizmus és kasztráció is szerepet játszott a világ teremtésében az ókoriak szerint

2022. június 5. 08:49 Múlt-kor

Görög teremtésmítosz

A Kr. e. 8. évszázadban élt epikus költő, Hésziodosz Homérosz kortársa volt. Két munkája is fennmaradt, a legfontosabb alkotásának tartott Munkák és napok, illetve a Theogónia. Utóbbi legkorábbi műve, az egyik legismertebb és elterjedtebb görög teremtésmítosz, amelyben – ahogy arra nevéből következtethetünk – nemcsak az istenek születéséről, hanem a világ kezdetéről is olvashatunk.

Hésziodosz úgy látja, hogy a világ eredete Khaosz, majd tőle fokozatosan halad a kozmikus alkotórészek felől az emberszerű lényekig.

Elsőnek jött létre Khaosz, majd Gaia követte,
szélesmellű Föld, mindennek biztos alapja
– isteneké is, kik hófödte olümposzi csúcson
laknak, s kik lent mélyen a Tartarosz éji ködében –
és Erosz, az, ki a legszebb mind a haláltalanok közt,
elbágyasztja a testet, az istenek és a halandók
keblében leigázza a józanságot, a bölcs észt.
– írja Hésziodosz a teremtés kezdeteiről.

Hésziodosznál a Khaosz az ég és a föld között megnyíló hasadékot jeleníti meg, s tőle származik Gaia, a föld megtestesítője, a földanya – ám az az istenek születéséből nem derül ki, hogy Gaia Khaosz gyermeke volt-e, vagy tőle függetlenül jött létre.

Gaia után volt Erósz és Tartarosz. A föld szülte meg Uranoszt, az eget, Oureiát, a hegyeket és Pontuszt, a tengereket. Erósz – a görög mitológia szerint a szerelem és szexuális vágy istene – lobbantotta lángra Uranoszt és Gaiát is, így egyesítve a földet és az eget. Gaia Uranosszal nemzette a tizenkét titánt és a hat szörnyet, ám Uranosz, mikor meglátta szörnyszülött gyermekeit, mindet levetette a Tartaroszba.

Gaia azonban nem hagyta annyiban, s Kronosz – Zeusz apja – vállalja anyja tervét, miszerint megtámadja apját és levágja annak nemi szervét, hogy ne szülessen több szörnyszülött, s egyúttal segítve az ég és a föld elválasztását. A porba hulló vérből ekkor sorban megszülettek az Erinnüszök, a Gigászok és a Meliák, majd később Aphrodité.

Az istenek és a mindenség királya, Zeusz hiányzik ebből az elbeszélésből. A görög mitológia szerint Zeusz Kronosz és Rhea gyermeke, aki megmenekülését anyja fortélyának köszönhette. Kronosznak ugyanis megjósolták, hogy fia ugyanúgy le fogja taszítani trónjáról, ahogy ő tette apjával, Uranosszal, ezért első öt gyermekét egyiket a másik után lenyelte. Rhea Kréta szigetén hozta világra Zeuszt, Kronosznak pedig egy bepólyált követ adott a csecsemő helyett.

A már felnőtt Zeusz arra kényszerítette apját, hogy hányja ki öt bátyját, akiket előtte lenyelt – ám hogy erre milyen formában került sor, eltérő magyarázatok születtek. Zeusz ezt követően elengedte tartaroszi börtönükből Kronosz testvéreit, a gigászokat, a küklopszokat és a hekatonkheireket, majd együttes erővel legyőzték Kronoszt és a többi titánt, akiket az alvilágba száműztek. Zeusz ezután sorshúzással osztotta meg a világot két bátyjával, Poszeidónnal és Hadésszel: így kapta Zeusz az eget, Poszeidón a vizeket, Hadész pedig az alvilágot.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Egyiptomi mellékszer, amely Ptah-t (j), a világegyetem létrehozóját és a kézművesek pártfogóját, társát, Szahmetet, a háború oroszlánfejű istennőjét (aki napkorongot és ureuszt, azaz ágaskodó kobrát visel), valamint köztük egy uralkodói díszbe öltözött fáraót ábrázolMarduk babiloni főisten szent sárkányával egy Kr. e. 9. századi pecséthengeren.Ivan Konsztantyinovics Ajvazovszkij: Khaosz (1841). Hésziodosz szerint a világ Khaosztól eredt.Feketealakos lakóniai edény a Kr. e. 6. századból, amely Zeuszt ábrázolja üzenethordójával, a sassal.Cornelis van Haarlem: A titánok bukása (1588) Miután legyőzte Kronoszt és a titánokat, Zeusz és fivérei felosztották maguk közt a világot.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár