7 végzetes pillanat
Mészáros Márton

Johanna, az őrületes nő

Közismertsége ellenére, meglehetősen szegényes ismeretanyaggal rendelkezünk Őrült Johannáról, a legendás kasztíliai királynőről, aki valójában egyetlen napot sem töltött tényleges uralkodással. Alakja már életében is az érdeklődés középpontjában állt, a halála óta eltelt fél évezred óta népszerűsége folyton nőtt: számtalan filmfeldolgozás, opera és könyv született arról, hogy ki lehetett az a koronás asszony, akinek mentális problémái mítoszok hadát teremtette meg.

Kasztília és Aragónia királyságainak tizenhat éves infánsnője, a kortársai által meglehetősen csinosnak talált, vöröses-szőkésbarna hajú Johanna 1496-ban száll hajóra Laredo kikötőjében, hogy a heteket igénybe vevő út során eljusson Németalföldre. A látogatás célja, hogy engedelmeskedve szülei, a „katolikus királyok”, Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella akaratának, személyesen is megismerje jövendőbelijét, Fülöp burgundi herceget, Miksa német-római császár fiát. A házasság természetesen dinasztikus alapokon nyugszik, a megállapodás szerint a Trastámara-ház és a Habsburg-dinasztia összefonódását Johanna és Fülöp házassága mellett a hercegnő testvérének, a Don Juan néven ismert Jánosnak, a kasztíliai és aragóniai trónörökösnek és a császár lányának, Margit főhercegnőnek az esküvője biztosítja. Johanna és Fülöp az első találkozás alkalmával szerelembe esik, a krónikások pajzán megjegyzései szerint az infánsnő nem bírja kivárni a menyegző időpontját, így előrehozott ceremónián kelnek egybe. Az izzó románc azonban hamarosan a lány féltékenységébe csap át, amelynek természetesen alapot szolgáltatott „Szép” Fülöp, aki nem véletlenül érdemelte ki ragadványnevét. Ami eztán következik, az viszont az őrület maga.

Szülés illemhelyen

Spanyolország egységét Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella házassága teremtette meg. A katalán nyelvet beszélő Aragónia tengeri hatalom volt, amely elfoglalta a Baleár-szigeteket, Szardíniát, Szicíliát és a nápolyi királyságot is, míg Kasztília nemcsak a spanyol nyelv szülőföldje, hanem egyben a reconquista, a Spanyolország móroktól való felszabadításának élharcosa volt. A Kolumbusz útjait is finanszírozó katolikus királyoknak öt gyermeke született: Johanna a harmadik volt, amikor 1479. november 9-én Toledóban világra jött. Ebben az évben ért véget a kasztíliai örökösödési háború édesanyja és annak nagynénje között, amely a szintén Johanna nevet viselő rokon vereségével zárult. A leendő királynő édesapja, Ferdinánd pedig ebben az évben lépett trónra Aragóniában.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2015. tél számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok