A vörösterror 133 napja
John Hughes

Egyiptom szakállas királynője

Az ókori Egyiptom uralkodói szinte kivétel nélkül férfiak voltak. Bár a nők régensként a fáraók kiskorúsága idején vagy az uralkodó feleségeként beleszólhattak a politikába, az észak-afrikai birodalom története során mindössze néhány esetben foglalhatták el a trónt. Ha pedig az ókori Egyiptom királynőiről esik szó, valószínűleg csak nagyon kevesen vannak, akiknek elsőként nem Kleopátra ugrik be. Míg azonban Egyiptom utolsó fáraója – akinek halála után a birodalom római provinciává süllyedt – elsősorban szerelmi ügyeinek köszönhetően került az érdeklődés homlokterébe, a XVIII. dinasztia ötödik fáraója, az i. e. 1479 és 1458 között regnáló Hatsepszut uralkodása a stabilitás, a békés fejlődés és a monumentális építészeti beruházások időszaka volt. 

Fantasztikus hírrel állt a nyilvánosság elé 2007. június 27-én Záhi Havvász, az Egyiptomi Régiségek Főtanácsának akkori vezetője. A kairói Egyiptomi Múzeumban tartott nemzetközi sajtótájékoztatón bejelentette: száz százalékos bizonyossággal azonosították Hatsepszut királynő földi maradványait.

A múmiát egy nemzetközi kutatócsoport által elvégzett DNS-elemzés és csontvizsgálat, valamint egy, a királynő nevét viselő temetkezési edényben talált őrlőfogszilánk elemzésével sikerült azonosítani. A Hatsepszut azonosítása szempontjából döntő fontosságú őrlőfogdarabkát még 1881-ben találták meg egy, a királynő nevét viselő kanópuszban (díszes edényben), és kiderült, hogy az tökéletesen illeszkedik a Hatsepszutként azonosított múmia felső állkapcsának egyik őrlőfogába.

Hatsepszut múmiája évszázadokon át az egyiptológusok egyik legkeresettebb kincse volt. A királynő tetemét Howard Carter 1903-ban a Királyok Völgye KV60-as számozású kriptájában egy olyan szarkofággal együtt találta meg, amely Hatsepszut Szitre-In nevű dajkájának nevét viselte. A Tutanhamon-sír felfedezőjének fogalma sem volt róla, hogy Hatsepszut múmiája előtte hever, így a szarkofágnak nem tulajdonított különösebb jelentőséget. Később Elizabeth Thomas amerikai egyiptológus volt az első, aki a múmia jobb karjának fáraókra jellemző tartásából arra következtetett, hogy a szarkofág magát a nagy egyiptomi királynőt rejtheti. A régész sajnos már nem érhette meg feltételezése bizonyítását.

A törtető mostoha

Hatsepszut a nagy egyiptomi hódító, I. Thotmesz lánya volt. Az i. e. 1493 körül elhunyt uralkodót Hatsepszut féltestvére – az I. Thotmesz egyik mellékfeleségétől született – II. Thotmesz követte a trónon. Az új király uralkodóként a hagyományoknak megfelelően feleségül vette féltestvérét, Hatsepszutot. Frigyükből egy gyermek, Nofruré hercegnő született, II. Thotmeszt azonban egyik mellékfelesége (vagy ágyasa), Iszet egy fiúgyermekkel, a későbbi III. Thotmesszel is megajándékozta.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2015. tél számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok