Jobbágyi származása ellenére karnyújtásnyi közelségbe került a pápai trónushoz Bakócz Tamás

Kitörés a jobbágyi sorból

„Lelki és anyagi ügyeinek rendezését már csak kevés napig élte túl. Fájdalom és küzdelem nélkül, mint a kialvó mécs lángja, aludt el az örök álomra, junius 15-ikén, esti 10 órakor” – írta Fraknói Vilmos 19. századi történetíró. A Magyar Királyság egyik legbefolyásosabb személyisége, Bakócz Tamás 1521. június 15-én hunyt el. Az országnak egy olyan államférfiról kellett végső búcsút vennie, akinek magyarként a történelem folyamán talán a legnagyobb esélye kínálkozott, hogy pápává válasszák.

1444-ben – a pontos dátumot nem ismerjük – született Erdődön, édesapja, Bakócz Ferenc a Drágffy család jobbágyaként a kerékgyártó mesterséget űzhette, melyre egyértelmű utalás a családi címerpajzson található ábrázolás.

A papi pályára legidősebb testvére, Bakócz Bálint terelte, aki már öccsét megelőzve építeni kezdte egyházi karrierjét: Janus Pannonius titeli prépostságát örökölte meg, amikor az elsőként ismert magyar költő és humanista megkapta a pécsi püspökséget.

Bakócz Bálint támogatta öccse életútját, így Tamás tanulmányait a domonkosok szatmárnémeti iskolájában kezdte, majd kora nevesebb egyetemein, Boroszlóban, Padovában és Krakkóban hallgatott jogot és teológiát, végül Krakkóban doktorált 1464-ben. Ugyanebben az évben a ferrarai egyetemen gazdagította tudását, fiatal éveiben az Endrődi Tamás (ál)nevet használta.

1470-ben tért haza, bátyja révén megismerkedett Rangoni Gábor erdélyi püspökkel, aki megnyitotta előtte az uralkodó, Mátyás király udvarát. Bakócz Tamás sokszínű tehetségére bizonyíték, hogy 1474-ben még hadvezéri képességeiről is tanúbizonyságot tett a sziléziai hadjárat során, Boroszló védelmének szervezésében kiemelkedő szerepet vállalva. A dícsőség még nem jelentett magától értetődően bizalmas szerepkört: évekig csak jegyzői és fogalmazói állásokat töltött be a kancelláriában.

Az uralkodó kíséretének részeként többször részt vett a törökök elleni hadműveletekben, így idővel az udvari ranglétrán is előbbre léphetett: kancellárhelyettessé és királyi tanácsossá léptették elő. Az egyházi karrierjét sem hanyagolta, előbb 1486-ban Győr, majd 1491-ben – az anyagilag is jövedelmező – Eger püspöke lett.

Alkalmazkodásból jelesre vizsgázott, Mátyás halála után először Corvin Jánost támogatta, majd amikor II. Ulászló főkancellári címet ígért neki, oldalt váltott, és a lengyel király trónra kerülésében segédkezett. Az udvar politikájára ekkor gyakorolta a legnagyobb befolyást, 1493 és 1499 között még az egyik koronaőri pozíciót is betöltötte.

1. Kitörés a jobbágyi sorból
2. A pápaválasztás izgalmai

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai