Jelentős vagyoni különbségek már az őskorban is léteztek

A vagyoni különbségek a világ legtöbb társadalma számára ismerősek, azonban még a történészek közt is kevesen gondolták volna, hogy az emberi civilizáció legprimitívebb korszakaiban is kimutathatók lehetnek.

A Lengyelország középső részén fekvő Osłonki falunál talált őskori temető feltárását követően a kutatók a halottak csontjait és a sírokban velük eltemetett tárgyak, továbbá a korabeli haszonállatok csontjainak vizsgálatából és összehasonlításából vonták le következtetésüket.

A csontokban nitrogén-, illetve szénizotópok jelenlétét vizsgálták, összesen 30 személy maradványaiban, akik mind 18 és 45 év közötti felnőttek voltak. Utolsó lépésként hasonló méréseket végeztek az ugyanebből a korból származó, a környéken talált szarvasmarhacsontokon is.

A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a díszesebb sírmelléklettel – fejfedőkkel, nyakláncokkal, és rézből készült gyöngyökkel – eltemetett halottak csontjaiban hasonló volt a szénizotóp-arány, mint a korabeli szarvasmarhák csontjaiban. Ezek a sírmellékletük alapján is tehetősebb emberek tehát életük során vélhetően gyakran fogyasztottak e marhák húsából.

A szegényesebb temetkezésben részesült emberek maradványaiban nem volt meg a gazdagabbaknál mért szénizotóp-arány, ami arra utal, ők már nemigen jutottak marhahúshoz. A kutatók megjegyzik, hogy a marhák csontjaiban mért szénizotóp-arány egyébként arra is utal, hogy az állatokat nyílt mezőkön legeltették, nem pedig részben fás területeken – ezt a ma tartott haszonállatok csontjaiban fellelhető szénizotóp-arányok is alátámasztják.

A fenti adatok összességében tehát arra utalnak, hogy a különböző „kincsekkel” eltemetett emberek, akik sok marhahúst fogyasztottak életükben, vélhetően földbirtokos családok tagjai voltak – az övéik lehettek az említett mezők, ahol a marhák legeltek. Az értékes tárgyak nélkül eltemetett személyek e körön kívülre estek, és ez mind étrendjükben, mind anyagi helyzetükben tükröződött.

A magyarázat nagy valószínűséggel az öröklési rendszerek változásaira vezethető vissza: az adott közösségben az állatok birtoklása mellett kialakultak a földdel kapcsolatos tulajdonviszonyok is, az egymást követő nemzedékekkel pedig egyre kevesebb család örökölte az egyre nagyobb földbirtokokat, amivel a közösség egyre több tagja szorult ki a tehetősebbek köréből. Hasonlóan e körön kívül maradtak azok is, akik esetleg az eredeti telepeseknél később költöztek a térségbe.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére