2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Jelentős vagyoni különbségek már az őskorban is léteztek

2020. augusztus 10. 16:18 Múlt-kor

Egy svéd, amerikai, lengyel és brit kutatókból álló csoport nemrégiben az Antiquity című szaklapban publikált tanulmányában arról ír, az emberi közösségeken belüli vagyoni különbségek szélesedése az őskorig visszavezethető jelenség. Állításaikat egy körülbelül 6600 éves lengyelországi temetkezési hely vizsgálatára alapozzák.

A vagyoni különbségek a világ legtöbb társadalma számára ismerősek, azonban még a történészek közt is kevesen gondolták volna, hogy az emberi civilizáció legprimitívebb korszakaiban is kimutathatók lehetnek.

A Lengyelország középső részén fekvő Osłonki falunál talált őskori temető feltárását követően a kutatók a halottak csontjait és a sírokban velük eltemetett tárgyak, továbbá a korabeli haszonállatok csontjainak vizsgálatából és összehasonlításából vonták le következtetésüket.

A csontokban nitrogén-, illetve szénizotópok jelenlétét vizsgálták, összesen 30 személy maradványaiban, akik mind 18 és 45 év közötti felnőttek voltak. Utolsó lépésként hasonló méréseket végeztek az ugyanebből a korból származó, a környéken talált szarvasmarhacsontokon is.

A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a díszesebb sírmelléklettel – fejfedőkkel, nyakláncokkal, és rézből készült gyöngyökkel – eltemetett halottak csontjaiban hasonló volt a szénizotóp-arány, mint a korabeli szarvasmarhák csontjaiban. Ezek a sírmellékletük alapján is tehetősebb emberek tehát életük során vélhetően gyakran fogyasztottak e marhák húsából.

A szegényesebb temetkezésben részesült emberek maradványaiban nem volt meg a gazdagabbaknál mért szénizotóp-arány, ami arra utal, ők már nemigen jutottak marhahúshoz. A kutatók megjegyzik, hogy a marhák csontjaiban mért szénizotóp-arány egyébként arra is utal, hogy az állatokat nyílt mezőkön legeltették, nem pedig részben fás területeken – ezt a ma tartott haszonállatok csontjaiban fellelhető szénizotóp-arányok is alátámasztják.

A fenti adatok összességében tehát arra utalnak, hogy a különböző „kincsekkel” eltemetett emberek, akik sok marhahúst fogyasztottak életükben, vélhetően földbirtokos családok tagjai voltak – az övéik lehettek az említett mezők, ahol a marhák legeltek. Az értékes tárgyak nélkül eltemetett személyek e körön kívülre estek, és ez mind étrendjükben, mind anyagi helyzetükben tükröződött.

A magyarázat nagy valószínűséggel az öröklési rendszerek változásaira vezethető vissza: az adott közösségben az állatok birtoklása mellett kialakultak a földdel kapcsolatos tulajdonviszonyok is, az egymást követő nemzedékekkel pedig egyre kevesebb család örökölte az egyre nagyobb földbirtokokat, amivel a közösség egyre több tagja szorult ki a tehetősebbek köréből. Hasonlóan e körön kívül maradtak azok is, akik esetleg az eredeti telepeseknél később költöztek a térségbe.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár