Jegygyűrű a főváros szerelmeseinek – a budapesti hidak viszontagságos története képekben

2019. augusztus 24. 10:02 Múlt-kor

Budapest egyik leglátványosabb része kétségkívül a Duna-part, ami nem csak a víztükörnek, de a felette húzódó hidaknak is köszönhető. Ma már furcsa elképzelni szeretett fővárosunkat hidak nélkül, melyek azóta a városkép szerves részét képezik. Az első állandó hidunkat Széchenyinek köszönhetjük, aki annak megépítését kulcsfontosságúnak találta Pest-Buda fellendítésében. A Lánchidat követte a Margit-híd, majd az uralkodópárról elnevezett Erzsébet- és Ferenc József-híd (ma Szabadság-híd), melyek lenyűgöző kecsességgel szelték át a Duna roppant medrét. A világháborúban mind elpusztult, azonban igyekeztek őket az eredeti állapotukhoz hasonlóan restaurálni. Ez alól csak a századfordulón divatos eklektikus stílusú Erzsébet-híd képezett kivételt, amely helyett egy teljesen új hidat építettek. A Lánchíd alapkövét 177 éve helyezte el József nádor a pesti oldalon, ennek alkalmából követjük végig a fővárosunkat ékesítő hidak történetét a Fortepan képei közül válogatva.

Korábban

• Építésekor azt kifogásolták a Keleti pályaudvar látogatói, hogy messze van a várostól
• Az utasok segítették a haladást a pesti lóvasúton, ha elfáradtak a lovak
• Budapest első kalauz nélküli járata volt a fogaskerekű

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?