„Itt állok, másként nem tehetek!” – mostantól Luther irányítja a forgalmat Worms városában
2018. május 18. 10:11 MTI
Luther Márton német vallásreformátor alakja jelenik meg a németországi Worms közlekedési lámpáin. A lámpákat az Evangélikus Egyház kezdeményezte a városnak otthont adó Rajna-vidék-Pfalz szövetségi tartományról elnevezett ünnepnap alkalmából.
Korábban
A városközpont egyik gyalogátkelőhelyénél üzemelő lámpák zöld jelzésénél szerzetesi ruhában és jellegzetes fejfedőjét viselve, piros jelzésnél pedig arccal szemben, egy helyben állva jelenik meg Luther alakja. A lámpákat az Evangélikus Egyház kezdeményezte a városnak otthont adó Rajna-vidék-Pfalz szövetségi tartományról elnevezett ünnepnap alkalmából.
Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus 1517. október 31-én függesztette ki az egyházi megújulást követelő 95 tézisét a wittenbergi vártemplom kapujára. Ettől a naptól számítjuk a reformáció kezdetét. A pápa 1520-ban kiátkozással fenyegette meg a protestáns vallásreformáció elindítóját. X. Leó 1521 januárjában pedig ki is átkozta Luthert, akit V. Károly német-római császár eretnekként idézett a wormsi birodalmi gyűlés elé, ahol a reformátor Bölcs Frigyes menlevelével meg is jelent.
Itt is kitartott álláspontja mellett, mint mondta: „Ha nem győznek meg a Szentírás és a józan ész alapján, nem fogadom el a pápák és zsinatok tekintélyét, mert ezek ellentmondanak egymásnak.” Beszédét az „Itt állok, másként nem tehetek!” szavakkal fejezte be.
Az Evangélikus Egyház úgy tervezi, hogy a különleges közlekedési lámpák a wormsi birodalmi gyűlés 2021-ben esedékes 500. évfordulójáig maradnak szolgálatban.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap