Ismeretlen gázzal likvidálták a csecseneket (és a túszokat) az orosz terrorelhárítók
2018. október 26. 08:28 Múlt-kor
A színház főbejáratát pásztázó reflektorok hirtelen kialudtak. A megfigyelők lélegzetvisszafojtva figyelték az épület felé rohamozó kommandósokat. A pár másodpercnyi, végtelennek tűnő csöndet a fegyverek zaja törte meg; az ostrom megkezdődött.
Korábban
Három nap eredménytelen tárgyalás után, 2002. október 26-án, az orosz különleges erők egyik egysége megrohamozta a csecsen terroristák irányítása alá került moszkvai Dubrovka színházat. Az állig felfegyverzet csecsenek, akik a 29. hadosztály egyik öngyilkos osztagaként identifikálták magukat, az általuk fogságba ejtett több mint 800 túsz életéért cserébe az orosz csapatok kivonását követelték Csecsenföldről. A terroristák eltökéltek voltak és nem hajlottak az egyezségre. A kialakult patthelyzetben az orosz hatóságok egy elég kockázatos akció mellett döntöttek: gáztámadást hajtottak végre a színházat elfoglaló fegyveresekkel szemben.
Az egyik túsz visszaemlékezése szerint, közvetlenül a támadás megkezdése előtt vékony, ködszerű, égett szagot árasztó felhő ereszkedett alá a színház mennyezetéről. Sok terrorista és túsz elájult. Azok, akiknek sikerült az arcukat zsebkendőkkel és sálakkal eltakarniuk kevesebbet lélegeztek be a mérgező gázból, így nagyobb esélyük volt arra, hogy életben maradjanak. „Mintha megittam volna egy vödör vodkát” – így emlékezett vissza az egyik szerencsés túlélő a belélegzett gáz hatására.
A terroristákat végül, 129 túsz élete árán, sikerült kiiktatni. Az áldozatok nagy része nem a lövöldözésben, hanem a gáz belélegzése miatt vesztette életét. Az orosz terrorelhárítókat az akció után rengeteg kritika érte a közvélemény szerint rosszul kivitelezett akció, és a mérges gáz alkalmazása miatt, amelynek összetételét az illetékesek nem hozták nyilvánosságra. Még az egészségügyi személyzet tagjainak, akik egyébként lőtt sebekre és gránátok okozta sérülésekre számítottak, sem volt semmi információjuk arról, hogy a bevetés során pontosan milyen gázt engedtek a színházban lévő emberekre.
Az ostrom után, az orosz elnök Vlagyimir Putyin a nemzethez intézet beszédében elkerülhetetlennek nevezte a támadást és részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. Beszédében kiemelte, hogy míg az oroszoknak van, addig a terroristáknak és a terrorizmusnak nincs jövőjük.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap