2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

„Írd azt, hogy öngyilkosság” – a Teleki-krimi újraírt lapjai

2021. december 10. 16:20 Múlt-kor

Öngyilkosság vagy gyilkosság történt 1861. május 7-én? A közvéleményt gróf Teleki László halálának gyanús körülményei tartották lázban. A lemerevedett korkép Bartal Tamás legújabb regényében újra mozgásba lendül, a szerző egy akcióban és rejtélyekben gazdag krimiben tárja az olvasók elé az elfeledett Teleki-aktát. A megtörtént eseményeken alapuló, írói fantáziával kiegészett történetben megelevenednek a 19. századi Pest és Buda mindennapjai: míg az egyik sarkon lacikonyha várja vendégeit, a másikon egy jószándékú cigányasszony tenyérjóslással hirdeti a jövő igazságát.

Lámpavas és a mindent látó szem

Bartal Tamás: Lámpavas és a mindent látó szem. Aegis Kultúráért és Művészetért Alapítvány, Budapest, 2021

Gróf Teleki László 1861. május 7-én az esti órákban öngyilkos lett.

Vagy mégsem?

Bartal Tamás legújabb, Lámpavas és a mindent látó szem című kötetéteben tovább tágította a Lámpavas-univerzum határait, ezúttal hazánk kiegyezés előtti, politikai intrikákkal teli időszakába kalauzolja el az olvasót.

A történetet fő mozgatórugója az elfeledett reformer politikus, gróf Teleki László tragikus halála, amely megtörte a lelkes, ám az elvtelen kompromisszumokat elutasító, 1848-as alapokhoz ragaszkodó tömegek hitét.

A gyilkos utáni hajszát a forradalom sötét árnyékából – és a mellőzöttségből – előlépő Herczen Vilmos nyomozó vezeti, aki a bonyodalmakban hűséges, ám együgyű segédjére, Pitésre, és a híres kórboncnok Arányi professzor segítségére számíthat.

A kihívás szinte teljesíthetetlen: szembe kell nézniük a 19. század közepének bürokráciájával, sötét alvilágával és a politika láncos kutyáival, mint Budapest rendőrkapitányával, a börtönéből szabadulva Habsburg-cinkossá lett Thaisz Elekkel, alias „Lexi bácsival”.

„Írd azt, hogy öngyilkosság” – már a regény első mondata gyanút ébreszt Teleki halálával kapcsolatban. A korszakra jellemző viszonyokat szimbolizálja, hogy szuicidum helyett szucudum került elsőre a jegyzőkönyvbe. Az eltussolásnak gyermeteg hibáival együtt is nagymesterévé vált az ügyben illetékes hatóság, Herczen Vilmost zsarolással vették rá a 11-es szám 9-esre satírozására, amely máig a Teleki-rejtély egyik legnagyobb talánya. Csodamasinájával feltűnik Mayer György fotográfus is, akivel együtt tesszük meg a bűnügyi helyszínelés és fotográfia hazai történetének első lépéseit.

Az események nem kizárólag az elhalálozott politikus rejtélyes esete köré összpontosulnak. A reménytelenül szerelmes Lipi (Mérei Lipót) tétlenül nézi, ahogy élete szerelme egy apácazárda falai közé zárja magát, ahol a lányok úgy mosnak fogat, hogy előtte „rongyra kukorálnak” – azaz rácsorgatott vizelettel igyekeznek szájhigiéniás állapotukon javítani –, míg a korántsem csalhatatlan Mária Lujza apátnő önmaga tévképzeteihez ragaszkodva, élet és halál úrnőjeként dönt emberek sorsa fölött.

Lipi jó barátja, a szabadkőművesnek álló Steffi (Beőthy István) átesik a korántsem mindennapi beavatási szertartáson, ahol rossz válasz esetén máris tőrt szegeznek a sötétkamrában kiszolgáltatott inasjelölt mellkasára. Steffi belépésének szándékait, és a szervezet mögött megbújó háttéralakokat – az izgalmakat az olvasásra tartogatva – fedje jótékony homály.

Fordulatokban, szerelemben, drámában és fondorlatokban gazdag „hadszíntér” rajzolódik ki a történet előrehaladtával, ahol megelevenedik a korhű díszletek között a virágkora előtt álló, ám már javában pezsgő Pest és Buda; a város, ahol a tenyérjós cigányasszony segít hőseinknek, a lacikonyha finom illatokkal csalogatja a virslire és tormára éhező járókelőket, míg egy kávéházban töltött estén puncsot kortyolnak a biliárdozás nagymesterei.

A grafikai megvalósítás többet érdemel a „kitűnő illusztráció” jelzőnél. A rajzok a történések bemutatása mellett többletjelentést is adnak, sőt, a szórakoztató karikatúrák a feszültségoldás szerepét is megfelelően szolgálják: miközben a ravatalon fekvő, elhunyt politikust a nemzettel együtt gyászoljuk, Thaisz Elek dühtől tajtékzó, torz arca jóízűen megnevettet mindannyiunkat.

Az események alakításában a korszak kiemelkedő formátumú politikusai – mint Deák Ferenc vagy Tisza Kálmán – is szerepet játszanak, ezért külön hálával adózunk a szerzőnek, aki a kötet végén összegyűjtötte a történelmileg releváns tényeket a regény – nem fiktív – szereplőiről. A függöny a stáblista részletes ismertetésével gördül le.

A szórakoztatás és a történelmi hitelesség, a tények és a fantázia egymásra találása mellett számtalan kérdés vár megválaszolásra. Miként mozdította elő a nyomozás menetét a középkori svájci hős, Tell Vilmos? Hogyan reagált a „képzeletbeli kihallgatásra” Deák Ferenc titkára, Mikes János? Miért indult a Szervita téri palotából hajnali háromkor gyógyszerért a Teleki család inasa Gyömrőre? 

Ha valaki a válaszok mellett arra is kíváncsi, hogy a szénanáthára higanykúrát, esetleg szivart ajánlottak a kor „szakavatottai”, a fenti képre és a linkre kattintva kedvezményesen megrendelheti a kötetet a Múlt-kor weboldalán.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár