Ikerválságok – Szuez és a magyar forradalom 1956-ban
2016. november 18. 18:33
Korábban
A Nyugat cserbenhagyott minket 1956-ban?
Elkerülhető lett volna az 56-os forradalom leverése? Cserbenhagyta-e Magyarországot a Nyugat 1956-ban? – tette fel a kérdéseket Jeszenszky Géza volt külügyminiszter. Mint elmondta, a magyarokban tartották a lelket a nyugati rádióadások, amelyek ellenállásra buzdítottak. Eisenhower a kommunizmus visszaszorításának programjával nyerte meg az amerikai elnökválasztást, 1956-ban pedig tisztán lehetett érezni, hogy a világ a magyarokkal van, de akkor mi történt? Az Egyesült Államok kitartásra biztatott, felbujtatott, ám mégsem segített a szovjet intervenció idején. A volt külügyminiszter úgy véli, cserbenhagyásról valóban szó volt, súlyos mulasztásokat követett el a Nyugat, de tudatos árulásnak nem lehet nevezni.
Elmulasztott-e a világ egy nagy lehetőséget 1956-ban? Mi változott volna a következő 33 évben? Megváltoztatható lett volna-e a világ? – tette fel a további kérdéseket az előadó. 1956 őszén a szovjetek tényszerűen becsaptak minket, ezen utólag sem lehetett csodálkozni, az igazán fájó pont az volt, hogy a nyugati világ csak tétlen szemlélődő volt. Szemrehányást nem tettünk, az utolsó rádióadások is csak a segítségkérésről volt hangos, a kivándorolt magyaroknak sem lehetett egy szavuk sem, hiszen tárt karokkal fogadták őket. Az is tény, hogy az 1963-as teljes amnesztia nagyban a határozott amerikai ENSZ-beli fellépésnek is volt köszönhető.
Az Egyesült Államokban a demokraták sürgették a fellépést a beavatkozásra. Az október 29-i események azonban nem csupán elterelték a figyelmet a forradalomról, de meg is bontották a nyugati államokat. Eisenhower október 31-én kinyilvánította, nem áll szándékában beavatkozni, továbbá nem kíván új szövetségeseket Kelet-Európában. Eddigre már megszületett Moszkvában a döntés: egy kommunista állam összeomlása és pálfordulása hatalmas presztízsveszteség lenne, így elengedhetetlen a katonai fellépés. Ekkorra már tudták: amerikai beavatkozástól nem kell tartaniuk. Emellett a keleti blokk államai is sürgették a fellépést, tehát Nagy Imre lépései (pl. Varsó Szövetségből való kilépés) már nem voltak hatással Moszkvára. A forradalom véres letörése után azonban egyre többen ábrándultak ki a szovjet típusú szocializmusból, a nyugati kommunista pártok támogatása csökkent, a demokratikus kormányok pedig megszilárdultak, tette hozzá.
Konklúzióként kifejtette: a Nyugat valóban megpróbálhatott volna segíteni, ám Eisenhower egy képzelőerő nélküli, óvatoskodó katona volt. Sok mindent elmond róla a következő idézet, amely a forradalom leverésével kapcsolatban szaladt ki a száján újraválasztása után: „keserű pirula, amit le kellett nyelni”. Jeszenszky szerint a nyugati demokráciák szerettek volna segíteni, de saját biztonságuk fontosabb volt, továbbá fontos megemlíteni, hogy túlbecsülték a szovjetek erejét, és lebecsülték Közép-Európa geostratégiai helyzetét. A britek és franciák is hibáztathatók, hogy nem halasztották el a tervezett egyiptomi akcióikat, elmarasztalni, azonban csak a Szovjetuniót lehet, zárta le Jeszenszky.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
