II. József fontos szöget ütött a jobbágyság intézményének koporsójába
2017. augusztus 22. 13:36 MTI
232 éve, 1785. augusztus 22-én írta alá II. József rendeletét az örökös jobbágyság megszüntetéséről. Ez megszüntette a jobbágy elnevezést, a jobbágyok ezután földesuruk engedélye nélkül költözhettek, házasodhattak, szabadon tanulhattak mesterséget és járhattak iskolába.
Korábban
A felvilágosult abszolutizmus eszközeivel uralkodó Mária Terézia 1767-ben kiadott úrbéri rendeletével szabályozta a jobbágyok helyzetét. A királynő azért kényszerült erre pátensben, mert a magyar rendi országgyűlés elutasította a kérdés megvitatását.
Korábban a szokásjog rögzítette a földbirtokosok és a jobbágyok kapcsolatát, tág teret adva a visszaéléseknek. Az egész birodalomra érvényes rendelet egységesítette és sokban enyhítette a jobbágyság terheit. Egyben biztosította állami adóképességüket, és nem utolsó sorban a hadsereg utánpótlását, a helyben maradó, el nem vándorló parasztság révén.
Az 1767 januárjában megjelent urbárium az egész telekkel rendelkező jobbágyokat évi 52 nap igás robot vagy 104 nap kézi robot teljesítésére kötelezte, a kilencedet - a földesúrnak fizetendő kilencedik tizedet - évi egy aranyforintban határozta meg. A rendelet sok vidékeken, ahol a jobbágyokat az előírtnál magasabb robottal sújtották, könnyebbséget jelentett, másutt viszont a terhek, és így az elégedetlenség növekedéséhez vezetett.
Mária Terézia 1780-ban bekövetkezett halála után a reformszándékoktól áthatott, a birodalmat korszerűsíteni akaró II. József került a trónra. A jobbító szándékú, energikus, ám kompromisszumokra képtelen uralkodó anyja pátensében csak az első lépést látta abban az irányban, hogy a jobbágyokat is fölemeljék emberi méltóságába.
1785-ben kiadott rendeletében véget vetett az örökös jobbágyságnak. Ez megszüntette a jobbágy elnevezést, a jobbágyok ezután földesuruk engedélye nélkül költözhettek, házasodhattak, szabadon tanulhattak mesterséget és járhattak iskolába. Sem őt, sem családtagjait nem kötelezhette földesura személyes szolgálatra, ingó javaival szabadon rendelkezhetett, telkétől törvényes ok nélkül nem foszthatták meg, sérelmes ügyeiben a vármegyétől kaphatott ügyvédi segítséget.
Jóllehet II. József 1790-ben halálos ágyán kénytelen volt reformintézkedéseinek nagy részét visszavonni, a jobbágyrendelet és a szabad vallásgyakorlatot biztosító türelmi rendelete életben maradt. Az 1767-es Urbárium hosszú időre az úrbéri viszonyok alapja maradt, a francia forradalom kitörése után a központi hatalom már óvakodott minden újítástól. A jobbágyság intézményét végül az 1848-as április törvények törölték el.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

nácik
- Fia románca adta az igazságszolgáltatás kezére Adolf Eichmannt
- Fülsiketítő csönddel zárult Berlin ostroma
- Nagyító alatt a II. világháború a Spektrum új műsoraiban
- A német megszállás idején elkobzott műtárgyakat kaptak vissza örököseik Franciaországban
- Nem életüket, hanem méltóságukat védték a varsói gettó halálra szánt ellenállói
- Hitler minden titkát elárulta az amerikaiaknak legközelebbi bizalmasa, Dr. Sedgwick
- A recski munkatáborból a filmszakma csúcsáig jutott Böszörményi Géza 13:20
- Csak a véletlennek köszönhetően élte túl II. Vilmos császár az életére törő bombázást 11:20
- Két alkalommal is az időjárás mentette meg Japánt a mongol hódítástól 09:08
- A Múlt-korral is találkozhattok a Magyar régészet napján a Nemzeti Múzeumban tegnap
- Gyanús körülmények között hunyt el Hollywood örök dívája, Marilyn Monroe tegnap
- Egyetlen Ady-vers elmondásával bejutott a Színiakadémiára Básti Lajos tegnap
- Eredetileg az özönvízről festette volna monumentális körképét Feszty Árpád tegnap
- Angolszász vagy holland? Így zajlanak az árverések tegnap