Így zajlott Ferenc József és Sisi 1857-es jászberényi látogatása

Testi épségüket hatvan ifjú nemes óvta

160 évvel ezelőtt, 1857-ben a magyarországi közhangulat az 1848–49-es szabadságharc emléke miatt is meglehetősen feszült volt, elég, ha Arany János A walesi bárdok című művére gondolunk, amelyet a császári propagandaút ihletett. Bár Ferenc József császár a politikai helyzet stabilizálódásáért már 1852-ben magyarországi körutazást tartott, amelynek egyik állomása a Jászkun kerület központja, Jászberény volt, az országos program mégsem váltotta be a hozzá fűzött ígéretet.

A magyar közhangulat ismételt javítására 1857 májusában Ferenc József császár és felesége, Erzsébet császárné hosszú – három szakaszra tagolható – magyarországi látogatásra indult. Úgy tűnik, hogy az 1852-es jászberényi program olyan sikeres volt Ferenc József szemében, hogy az uralkodópár utazásának első helyszíne az alföldi város lett.

A császári pár ünnepélyes fogadására és a kerületek udvarhűségük alátámasztására több hagyományos és új elemet is beemeltek, és minden eddiginél nagyobb létszámú bandériummal készültek. Kiskunhalas város tanácsának megfogalmazása szerint: „…a jászkun nép dicsőségét a díszöltönyű testőrségnél s a nagy számú bandériumnál jobban mi sem emelheti…”

A családi bajok miatt a program tíz nappal későbbre csúszott, ezért a császári pár menete 1857. május 23-án érkezett Jászberény határába, ahol a Jászkun kerület képviselői, a települések elöljárói és papok várták egy kisebb jász bandérium kíséretében az uralkodópárt. Itt a kunszentmártoni apát mondott köszöntőt, amelyre a császár magyarul válaszolt, a menet pedig Jászberény város irányába indult. A menetet – amint az 1845-ös nádori látogatáskor is – a jászberényi Külső vízimalomnál várta a bandériumok élén Jankovich György jászkun főkapitány. A császár és Albert főherceg itt lóra szállt és személyesen vezették az ünnepi bandériumokat. Erzsébet császárné pedig nyitott kocsiban utazott tovább.

A város központjában a Nagy Kőhídnál a jeles alkalomra ismét diadalív készült, amelyen Ferenc József császár jelmondata Viribus Unitis (Egyesült erővel) felirat volt látható. A város gazdagon fellobogózott Főterére érkezve az ünneplő előkelőségek a Nagytemplomban szentmisén vett részt, amelyet az egri érsek mutatott be. A templomból kijőve az uralkodópár testi épségét hatvan ifjú nemes óvta, majd a Jászkun kerület székháza előtt felállított – az uralkodóház színeit idéző – fehér és piros anyagú sátorba kísérte. Itt a jászapáti plébános mondott beszédet, majd a viseletbe öltözött asszonyok kenyeret és süteményt kínáltak, a legények pedig sajtokat és egy fekete bárányt adtak át. Ezt követően a kerületi vezetés Carl Radnitzky (1818–1901) híres bécsi szobrász és éremművész az ünnepre készített ezüst érmét adta át, amelynek egyik oldalán Ferenc József és Erzsébet oldalnézeti mellképe látható, a másik oldalán pedig a Jászkun kerület címere szerepel.

1. Testi épségüket hatvan ifjú nemes óvta
2. Gulyásleves és cigányzene

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók