Őrült uralkodók

Így tette a Vezúv a holtak városává Pompejit

2018. április 5. 10:06 Múlt-kor

Az áldozatok szétolvadnak - Herculaneum, augusztus 25, 01:00

Éjjel 1 órakor a közeli Herculaneumot elérte az első hamulavina, melyet még öt másik követett. Bár az eltérő szélirány miatt ez, a Pompejitől északnyugatra fekvő városka ezidáig védve maradt a hamu- és kőesőtől, egy egy órán keresztül tartó földrengés miatt már számos polgár elmenekült innen.

Emberek százai töltötték az éjszakát a parton abban reménykedve, hogy a tenger felől segítség érkezik. Aki ébren volt, egy hatalmas tűzfolyamot látott a hegyoldalról leömleni. A Vezúv fölé magasodó hamu- és kőoszlop összeomlott, és a hegyről 100 km/órás sebességgel egy hatalmas, forró hamuból, izzó törmelékből és mérgező gázokból álló, 800 °C-os hőmérsékletű lavina zúdult le.

Senki sem menekülhetett a vörösen izzó áramlat elől, amely 3-4 perccel később átcsapott Herculaneum kapuin és a város utcáin keresztül a partra menekült emberek felé hömpölygött. A régészek kb. 300 áldozatot találtak Herculaneum tengerpartján - legtöbbjük a csónakházakban keresett menedéket. A feltárt csontvázak arról tanúskodnak, hogy Herculaneum lakói – a Pompejiektől eltérően – nem fulladás, hanem a mérhetetlen forróság miatt vesztették életüket. Egy szempillantás alatt meghaltak: a lavina elpárologtatta bőrüket és húsukat, felforrt agyuk felrobbant és csontjaik szanaszét szóródtak.

Az egyik áldozatként egy római közkatonát azonosítottak a régészek. A csontváz vizsgálata megmutatta, hogy a lavina nyomása alatt testének összes csontja összetört – beleértve a belsőfül apró csontocskáit is.
Még a katonánál lévő ezüst- és bronzérmék is megolvadtak az intenzív hőségtől.

A csónakházakban megbújt emberek hallották a lavina dübörgését, ahogy az eltörölte városukat a föld színéről. Egyesek kinéztek az ajtókon, a többség viszont inkább rettegve fordította el fejét, mikor a lavina betört és elborította őket. Az áldozatok között egy kamaszlányt – talán egy rabszolgát? - is találtak a régészek, szorosan mellette egy csecsemővel, akit védelmezni próbált.

Földrengés sújtja Misenumot - Stabiae, augusztus 25, 6:30

Ifjabb Plinius leírása alapján Stabiaet, ahol nagybátyja tartózkodott, most szintén hatalmas mennyiségű hamu és több földrengés érte el. Nagybátyja szobája tele lett hamuval. „Azt kérdezték maguktól, hogy a házban maradjanak-e vagy inkább kimeneküljenek onnan? Az épületek rázkódtak és úgy dülöngéltek jobbra-balra, mintha leváltak volna alapjaikról.”- írta Plinius.

Pompejit 6.30 és 7.00 között érte el az első lavina. A vulkáni anyag jó részét ugyan lelassította a város északi felét övező fal, de a toxikus gázok számos embert öltek meg az utcákon és azokat a gyengéket, akik nem tudtak elmenekülni.

A földrengések még Misenumban is érezhetőek voltak, ahol Ifjabb Plinius és vele lakosok ezrei döntöttek úgy, hogy elmenekülnek – még mielőtt a Vezúv az ő városukat is a földdel tenné egyenlővé. Nem sokkal később Misenumra is hamu kezdett hullani.

„Csak a férfiak üvöltését és a nők és gyermekek sikítozását hallottam. Az emberek a szüleik, gyermekeik vagy hitvesük után kiáltoztak, már csak hangról ismerve fel egymást. Voltak akik az égbe emelték kezüket, míg mások elvesztették hitüket az istenekben és azt gondolták, hogy eljött az örök üdvözülés pillanata.” – így írta le a történteket az ifjú római.

2019. nyár: Őrült uralkodók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!