Így sörözött a magyar a XX. század hajnalán

2020. augusztus 7. 17:47 Múlt-kor

„Bárki, aki sört iszik, gyorsan elalszik, aki pedig alszik, nem követ el bűnt, és beléphet a mennyek országába! Ennél fogva igyunk bátran sört!” – mondta egyszer állítólag Luther Márton. A folyékony kenyér már közel 9 ezer éve boldogítja az embert, habár az első sörök még korántsem hasonlítottak a maiakra. Az ókori egyiptomiak vallási szerepet tulajdonítottak neki (a részegség közelebb vihet az istenségekhez), míg Hippokratész a habos alkohol gyógyhatásait emelte ki. Rómában a borfogyasztás terjedt el, míg a sört a barbárok italának tartották, a középkor hajnalán főként a szerzetesrendek készítették. A magyarok sörfogyasztása, valamint a nagyipari sörgyártás a XIX. század utolsó harmadában, valamint a XX. század elején előretört a borfogyasztás kárára, amihez azért hozzájárult a hazai borászatot tönkre tevő filoxériajárvány megjelenése is. A bor ára ugyanis addig igen alacsony volt, ám mivel a hazai borvidékek hatalmas aránya jelentett csődöt, az értékes nedű ára meredek emelkedésnek indult, ami pedig a sör javára billentette a mérleg nyelvét. A négy nagy fővárosi sörgyár révén a filoxéria után az első világháború éveiig megduplázódott a sörtermelés. A korabeli sörözések hangulatát a Fortepan képeivel élhetjük át.

Korábban

• Jelképes temetéseket is tartottak a brit tengerészek az utolsó napi adag rumnak
• Az asszony, aki a baltával harcolt az alkohol ellen
• Nyolc alak a történelemből, aki talán túl sokat ivott

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?