Így „egyesültek újra” Mészöly Géza Sétalovaglás és Rőzseszedők című képei
2023. október 23. 09:50 Múlt-kor
Karsay (Karpeles) Albert sárosdi földbirtokos és fia büszkén tekintenek le lovaikról Mészöly Géza 1884-es olajfestményén, amelyről sokáig nem volt köztudott, hogy az csupán egy „fél” alkotás. Eredetileg ugyanis annak bal oldalán a távoli fás csoportosulás erdővé nőtte ki magát, amelynek előterében rőzseszedő asszonyok munkálkodtak. Évtizedekkel később azonban e két, önmagában is megálló, mégis egységes művészi kompozíciót gazdasági megfontolásból kettévágták, hogy önálló műként éljék mindennapjaikat. Az 1980-as években a BÁV szakértői oldották meg a félbevágott kép rejtélyét, a festmény egyik fele pedig a műkereskedelmi ház 75. Művészeti aukcióján tűnt fel újra 2019 novemberében.
Forrás BÁV ART
Korábban
Mészöly Géza (Sárbogárd, 1844 − Jobbágyi, 1887) rövid, két évtizedet felölelő pályafutásával végérvényesen beírta magát a magyar realista tájképfestészet történetébe. A Munkácsy Mihályhoz hasonlóan Ligeti Antal által felkarolt festő Bécsben sajátította el a festészet csínját-bínját, de valódi festő magyar földön vált belőle − géniusza szüntelenül Szigetvár és Nagykanizsa földútjait, a székesfehérvári Sós-tó lápos vidékét, a Balaton partvidékét és az Alföld kies rónáit pásztázta. Bámulatos technikai felkészültségét mutatja, hogy a külföldi műkereskedők már az 1870-es években – a festő ekkor még alig harminc éves! – vitték ki a műveit Amerikába, és hamis szignóval ellátva az akkoriban igen keresett Camille Corot alkotásaiként árusították őket.
Mészöly Géza Pálik Béla 1872-es portréján
Ez persze nem jelenti azt, hogy Mészölynek ne lett volna saját jogán is széleskörű klientúrája: ösztönös realizmusa, gyöngyházas, párás színei és a francia paysage intime-et idéző bensőséges kompozíciói Trefort Ágostont, Tisza Lajost és Zichy Jenő grófot is arra sarkallták, hogy reprezentatív léptékű művekre nyújtsanak be hozzá felkéréseket. Ilyen megrendelésre készült többek között a Nádas (1875), a Vadkacsavadászat (1882) és a – ha csak nyomatokról is, de mindenki által jól ismert és rendkívüli példányszámban reprodukált – Balatoni halásztanya (1877) is. Ugyancsak ebbe a képcsoportba kell sorolnunk a BÁV 2019-es 75. Művészeti aukcióján kínált Sétalovaglást, melynek története évtizedek óta foglalkoztatja a szakmát és a közvéleményt is.
Egy mostoha sorsú műremek
Rajnai Miklós 1953-as Mészöly-monográfiája szerint a mű megrendelője 1882-ben bizonyos Karsay (Karpeles) Albert sárosdi földbirtokos volt, aki önmagát és fiát kívánta viszontlátni egy nagyméretű lovas kompozíció formájában. A messzemenőbb kutatások valószínűleg igazolnák a hipotézist, miszerint sárosdi Karsay (Karpeles) Albert – bizonyos más érdekeltségei révén – azonos azzal a Karsai (Karpeles) Alberttel, aki az egykori Heves megyei Nagy-telek, Kerek-haraszt és Bodrog pusztáin létesített mintagazdaságot és jómódú közéleti figuraként pesti hivatalokat is viselt az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben és a pestmegyei törvényhatósági bizottságban. Földbirtokos mivolta ellenére Karsai szoros kapcsolatot ápolt a budapesti irodalmi elittel – példának okáért lelkes munkatársa volt a századforduló népszerű élclapjának, a Borsszem Jankónak. Nevéhez még egy, a művészettörténet szempontjából fontos faktum is kötődik: 1895-ben az ő Andrássy út 45-ös szám alatti bérházában nyitotta meg kapuit a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelye, a Japán kávéház.
Sétalovaglás (forrás: BÁV ART)
Mészöly bár elfogadta a megbízást, időközben párizsi tanulmányútra indult, és csak 1884-ben tudta befejezni a festményt, mely eredeti formájában kétszer ilyen széles volt, és a lovasok alakjai mellett rőzseszedő asszonyok erdőszéli képét is magába foglalta a bal oldalon. A komplett alkotás később – ahogy azt Molnos Péter, a magyar oknyomozó művészettörténet-írás specialistája kikutatta – 1920-ban és 1936-ban is szerepelt az Ernst Múzeum aukcióin még az eredeti, csonkítatlan állapotban. Annál érdekesebb, hogy tizenhat évvel később, 1952-ben a Fővárosi Képtár Mészöly tárlatán már csak a kép bal oldala volt kiállítva Rőzseszedők címen. Rajnai egy évvel később adta ki Mészöly-monográfiáját, és még élénken élhetett benne a kettévágott kép esete, ugyanis többször is szóvá tette a könyvben, hogy a kép másik fele lappang.
A kép másik fele, a Rőzseszedők (forrás: BÁV ART)
De mi történhetett?
Az egész história feledésbe merült, mígnem − ezt szintén Molnos Pétertől tudjuk − a durva beavatkozás tényét évtizedekkel később Fränkel József becsüs „újra” felfedezte, amikor a Rőzseszedők bekerült a BÁV egyik aukciójának anyagába, és fotóját egy a Nemzeti Galéria fényképes nyilvántartásában szereplő másik Mészöly-mű fotója mellé helyezte. A Magyar Nemzet 1984 decemberében hozta le a sztorit egy Sinkó Katalinnal, a galéria munkatársával készített interjújában. 1985 februárjában azonban ugyanez a napilap közölt egy másik cikket is Hanthy Kinga tollából, melyben Hanthy egy olyan Fränkel-levélre hivatkozott, melyet feladója az év elején juttatott el az újság szerkesztőségébe. A levélben (állítólag) maga Fränkel, a már a BÁV előtt is neves műkereskedő fedte fel, hogy az eredeti kép az 1930-as években került a tulajdonába csere útján Wertheimer Adolf műgyűjtőtől, és a monumentális kompozíciót ő maga vágta ketté műkereskedelmi megfontolásból.
Az egykori állapot (forrás: BÁV ART)
Ha valaha is lenne mentség a vandalizmusra, az Fränkel „hozzáértése” lenne, hiszen úgy sikerült elmetszeni a képet, hogy annak mindkét fele önálló egész, és a 2019 novemberében kalapács alá került, 80 x 60 cm méretű, 18 millió forintról induló (és végül 21,6 millió forintért elkelő) darab egy ritka Mészöly-szüzsét is képvisel az életműben: a sétalovas alakját, melyet Mészöly mindössze háromszor festett meg élete során, és azokat is csak megrendelésre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
JFK
- Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
- Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
- A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
- Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
- Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
- Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
- Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
- Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
- Amerika jövőbeli elnöke testközelből figyelte az új világrend felépülését 1945 nyarán
- Teknős, bor és megvadult ebek, avagy híres görögök furcsa végzetei 14:20
- A Curie család kapta a legtöbb Nobel-díjat, de egy 17 éves kutató is kiérdemelte az elismerést 13:20
- Legitimista meggyőződése ellenére hiúsította meg a második királypuccsot Bethlen István 12:20
- Több mint száz áldozata volt Anglia legsúlyosabb vonatszerencsétlenségének 09:50
- Csak három órát töltöttek az antarktiszi hó fogságában a Pegasus repülőgép utasai 08:20
- Egy dühös szóváltás vetett véget az operaénekes Mario Lanza amerikai karrierjének tegnap
- A közeli kocsmákból érkező sört fogyasztotta az előadások alatt a Globe közönsége tegnap
- Kiváló művész, de nehéz ember volt Gustaf Gründgens, Mephisto ihletője tegnap