Így nézett ki egy 1848-49-es magyar nemzetőr
2018. március 19. 12:58 MTI
Egy magyar nemzetőrről készült korabeli dagerrotípiát állít ki az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából március 13. és 25 között a Magyar Nemzeti Múzeum. A restaurálás során eltávolították a dagerrotípiáról a keletkezésénél későbbi, hozzá nem illő keretet, majd portalanították, a paszpartut és a képet hordozó ezüstözött rézlemezt korban és színben hozzáillő szalaggal körbefogta és egy új üveglemezt helyezett a tetejére, hogy minél légmentesebb mikrokörnyezetben legyen a lemez
Korábban
A képet a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) vásárolta meg és helyezte el letétként a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában – mondta el a tárgyat bemutató keddi sajtótájékoztatón Rezi Kató Gábor, a múzeum főigazgató-helyettese. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára felidézte a két intézmény korábbi szakmai együttműködéseit és az ezek során megvalósult kiállításokat, majd hozzáfűzte: „bízom benne, hogy mind szakmai, mind közönségsiker lesz ez a kiállítás is”.
Lengyel Beatrix, a múzeum történeti fényképtárának igazgatója elmondta, hogy a dagerrotípia az első ismert és széles körben használt fényképészeti eljárás, amelyet ezüstözött rézlemezre készítettek el nagyjából 1839 és 1859 között. A valóság képét azonnal, negatív közbeiktatása nélkül pozitív képként visszaadó eljárással készült képek nem sokszorosíthatók, mindegyik dagerrotípia egyedi példány.
A szakember elmondta, hogy ezzel a technikával a történeti Magyarország területén mintegy ötven-százezer kép készült és ezek közül csupán mintegy ezer maradt fenn különböző gyűjteményekben vagy magángyűjtőknél. Meglehetősen ritka, hogy egy-egy újabb előkerül.
A most kiállított, a viseletből következtethetően az 1848/49-es nemzetőrt ábrázoló kép egy aukción bukkant fel, majd az MMA az aukción kívül vásárolta meg szakértők közreműködésével.
A Nemzeti Múzeum főrestaurátora, Sor Zita eltávolította a dagerrotípiáról a keletkezésénél későbbi, hozzá nem illő keretet, majd portalanította, a paszpartut és a képet hordozó ezüstözött rézlemezt korban és színben hozzáillő szalaggal körbefogta és egy új üveglemezt helyezett a tetejére, hogy minél légmentesebb mikrokörnyezetben legyen a lemez. A konzerválás idején Ormos József fotográfus-főrestaurátor digitális felvételt készített róla, amelyet mind a múzeum, mind az MMA honlapján közzétesznek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap