2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Így jött létre Budapest – a magyar főváros az ókortól napjainkig

2020. július 6. 16:47 Mészáros Ábel

Budapest területét már az ókori rómaiak is stratégiai jelentőségű helyszínnek vélték. A katonai és közlekedési csomópont azonban már magyar uralom alatt nőtte ki magát jelentős kereskedelmi településsé. Pest és Buda egymástól szinte karnyújtásnyira, a Duna folyama által mégis elszeparálva fejlődött, míg a hidak megteremtették a városegyesítést.

Pest-Buda a reformkorban
Pest-Buda a reformkorban

Már a rómaiak is

Budapest történeti városmagját, hasonlóan sok más európai városhoz, a Római Birodalomnak köszönheti. A budai oldal völgyeiben futó utak már a római idők előtt is a mai Erzsébet híd térségében lévő révnél keresztezték a Dunát az Alföld irányába. Kr. e. 12-től majd négyszázötven éven át a folyó nyugati partján húzódott a legkeletibb provincia, Pannónia, és így a birodalom határa, a Limes.

A stratégiai jelentőségű átkelőhelynél, a védőfallal átellenes keleti parton épült fel Contra-Aquincum előretolt erődítménye, hogy védelmet biztosítson a Barbaricumból érkező országút irányából. A mostani Március 15. tér helye a hídfőállás mellett azért is különösen alkalmas volt a célra, mert a nagyjából a mai Nagykörút vonalában futó Duna-mellékág (középkori nevén Rákos-árok) és a főág közt kialakult sziget jól védhetővé tette.

A kelta időktől a római koron, majd a hun és avar birodalom idején át is többé-kevésbé folyamatosan lakott mai Pest térségében a honfoglaló magyarok bolgár és szláv lakosságot találtak, majd a megszilárduló Magyar Királyság idején fokozatosan az ide vándorló németek kerültek többségbe. A továbbra is fontos közlekedési csomópont a XI. századtól már jelentős kereskedelmi település volt.

Középkor Pesten

A kora középkori kisváros a révátkelő keleti hídfője, az egykori erőd körül alakult ki félkör alakban. Első városfala a mai Városház utca – Ferenciek tere – Cukor utca nyomvonalán haladt, északon a Szervita tér magasságában futott ki a Dunához. A tatárjáráskor azonban nem tudta megvédeni Pestet, így 1241 után nem is építették újjá.

A feléledő, majd gyors fejlődésnek induló várost új, a régivel koncentrikus, de nagyobb területet védő új fallal kerítették körbe a középkor végére. Legfontosabb kapui a Váci kapu (a mai Vörösmarty térnél), a Hatvani rondella (a mostani Astoriánál) és a Kecskeméti kapu (a Kálvin térnél) voltak, a mai Marriott szállónál és a Fővám térnél bástyákban végződve ért ki a Duna-partra. A mai Kiskörút vonalában, a fal külső oldalán futott a Pestet kelet felől elkerülő országút.

Az újkorban egyre gyorsabban terjeszkedő város túlnőtte a katonai jelentőségét elveszítő falat, feltöltött árka helyére épült a Kiskörút páratlan oldali házsora, hátával a falra tapadva. A Múzeum körút 33. belső udvarán máig látható a fal egy nagyobb maradványa, csakúgy, mint a Bástya utca és Veres Pálné utca sarkán lévő foghíj tűzfalán –, a fejlődés útjában álló kapuit és bástyáit lebontották.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Buda a XV. századbanBuda a XVI. századbanA Buda és Pest közötti ideiglenes hajóhíd évszázadokon keresztül kötötte össze a két várostBuda az 1686-os ostrom idejénPest a 17. századbanA Lánchíd végérvényesen összekötötte Pestet és BudátÚjlipótváros háztömbjeiBudapest látképePanelépítés a szocializmusban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár