Hová tűnt Julius Caesar elefántja?
2015. január 14. 08:59
Az i. e. 54-ben Britanniába betörő Julius Caesar egy elefánt hátán kelt át a későbbi Londonium (London) híres folyóján, a Temzén, valahol a mai Lambeth-híd környékén. A kevésbé ismert tényt sokan csak szóbeszédnek tartják, pedig írott forrás is megemlékezik a nem mindennapi jelenetről. Az állítólag fél Európát átszelő állat igen nagy hatást tett a britekre, ugyanis korábban még nem láttak ormányost. Caesar, ha valóban vitt elefántot a szigetre, tettét nem hadi szempontok vezérelték, hanem az, hogy borsot törjön egyik vetélytársa orra alá a nagyapjára történő utalással. A rosszmájú viccelődés balul sült el, s a későbbi diktátor önmagából csinált bolondot.
Korábban
Ormányos a ködös Albionban
Az írott bizonyíték a görög Polyaenus által az i. sz. 2. században összeállított, az ókor katonai stratégiáit taglaló gyűjteményben található. "Caesar egy hatalmas folyón akart átkelni Britanniában, Cassoellaunus, a britonok királya azonban lovasokkal és harci szekerekkel igyekezett megakadályozni ebben" - írja a forrás.
Caesar Britannia meghódítására induló inváziós seregében valóban lehetett egy elefánt, amelyet korábban a sziget lakói még soha életükben nem láthattak. Vaspáncélt viselt, a hátára pedig egy hatalmas torony volt erősítve, amelyben íjászok és parittyások kaptak helyet. A britek elcsodálkoztak a fenevad láttán, lovaik pedig annyira megijedtek tőle, hogy a seregnek vissza kellett vonulnia, így a rómaiak mindenféle atrocitás nélkül át tudtak kelni a túlpartra, olvashatjuk az elbeszélésben.
Más krónikás azonban még csak lábjegyzetben sem említi az elefántot, sőt még Caesar a brit és gall háborúkat taglaló, Commentarii de bello Gallico (A gall háború) című művében sem szerepel a nagytestű emlős. Courtenay Edward Stevens angol történész 1959-ben írott cikkében próbálta megmagyarázni, hogy a későbbi diktátor miért hagyta ki elbeszéléseiből e fontos momentumot, s egy két évszázaddal későbbi forrás miért említhette meg.
A történész úgy vélte, Caesar riválisa miatt dönthetett úgy, hogy egy elefánttal keseríti meg a britek életét. Egyik legelszántabb vetélytársa, a konzuli babérokra törő Domitius Ahenobarbus ugyanis néhány hónappal azelőtt elhatározta, hogy eltávolítja a politikus-hadvezért az északnyugat-európai légiók éléről. Caesarnak gyorsan cselekednie kellett, egy katonai sikert akart felmutatni, s Britannia elfoglalását tűzte ki célul, társaival, Crassusszal és Pompeiusszal pedig elfogatta Ahenobarbust. Azonban a La Manche-csatornában állomásozó római flotta egy része fellázadt, s elsüllyesztette a hajókat, így i. e. 56-ban nem tudott átkelni a Brit-szigetekre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2014
- Mussolini szeretőjének titkos naplója
- Szexualitás a görög és római vallásokban
- Magyar fürdők és kettétört mankók
- Erotikus és irodalmi lap lett a magyar ős-Playboy
- "Inkább a szexről beszéljenek, mint az áremelésről"
- Az egri vár régészeti kutatásának története
- Középkori kolostorok szemérmetlen titkai
- Azok a csodálatos Gindly lányok
- Templomerődök Erdélyben
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.