Horvát kutatók keresőkutyákkal bukkantak ősi sírokra
2019. október 25. 10:30 Múlt-kor
A megfelelően kiképzett kutyák páratlan szaglása már számtalanszor segített az embereknek megtalálni olyan dolgokat, amelyek elkerülték volna figyelmüket – összedőlt házak alatt ragadt túlélőktől kezdve gyilkosságok elrejtett áldozatain át mindennemű csempészáruig. Horvátországban jelenleg afelé mutatnak a fejlemények, hogy a régészet is nagy hasznukat veheti a továbbiakban.
Korábban
Egy új tanulmány állítása szerint (amely a Journal of Archaeological Method and Theory című tudományos lapban jelent meg) kiképzett kutyák segítségével sikerült felfedezniük több 3000 éves vaskori sírt, bennük a csontokat tartalmazó ládákkal és más leletekkel a horvátországi Velebit-hegyláncon, az Adriai-tenger közelében.
A szakértők szerint a kutyák alkalmazása már csak azért is előnyös, mert jóval kevesebb pusztítással jár, mint más bevett kutatási módszerek.
„A kutyák orra nyilván nem hibázik” – mondra Vedrana Glavaš, a Zadari Egyetem adjunktusa, a tanulmány vezető szerzője. Glavaš és csapata több sírt is talált korábban a hegytetőn található Drvišica nevű ősi erődítmény közelében, azonban többet sejtettek a környéken.
Segítségül hívták Andrea Pintar kutyakiképzőt, aki bűnügyi nyomozásokhoz oktat hullakereső kutyákat. Pintar és csapata belga (malinois) és német juhászkutyákkal érkezett először a nehezen megközelíthető helyszínre még 2015-ben.
Glavaš először már feltárt, ám kiürített és visszatemetett sírokhoz küldte a kutyákat anélkül, hogy elárulta volna az őket kísérő kiképzőknek, hogy azok pontosan hol vannak.
„Mindig legalább két kutyával erősítjük meg a helyszínt” – mondta Glavaš, hozzátéve, hogy a másodikként érkező kutya kiképzője sem tudja előre, hogy az első kutya hol jelzett sírhelyet.
Glavaš szerint az üres sírok esetében a kiásott és visszatemetett föld körüli porózus szikla az évezredek során magába ivott elegendő mennyiséget az oszlás illatanyagából ahhoz, hogy a kutyák még képesek legyenek érzékelni.
Glavaš és csapata a „teszt” után olyan helyen engedte szabadon a kutyákat, ahol gyanította, hogy további sírok találhatók – és segítségükkel további hat temetkezési helyet fedeztek fel.
A kutyák minden esetben rendkívül pontosan szagolták ki az emberi maradványokat. A hegyen található sírok kicsiny, kő temetkezési ládákból állnak, melyek kőbe vájt körökben helyezkednek el, ezek egyikének átmérője sem több öt méternél.
Egy-egy láda csupán apró csontokat – több személy kézujjait, illetve lábcsontjait, talán egy család több nemzedékéét – tartalmazott, csatokkal és más tárgyakkal egyetemben.
Az adjunktus elmondása szerint az itt eltemetett emberek feltehetően viszonylag szegények voltak, mivel a környék szeles éghajlata igencsak mostoha, és a hegyvidék igen kevéssé alkalmas bármiféle földművelésre.
Habár Glavaš és kutatótársai sikeresen alkalmazták már a kutyákat számos lelőhelyen Horvátországban és Németországban is, a Drvišicánál talált sírok közül többet még nem volt idejük, illetve pénzük feltárni.
Angela Perri, az angliai Durham Egyetem posztdoktorális régészeti kutatója, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében azt mondta, a sírhelyek kutyákkal való felkutatása igen ígéretes módszernek tűnik, mivel nem destruktív, és használható olyan helyeken is, ahol a földradar és hasonló modern eszközök nem működnek megfelelően.
„Érdekes lenne ennek határait kipuhatolni, és meglátni, mennyire régi lelőhelyeket lehet vele felkutatni” – mondta. „Igen jó eljárásnak tűnik a régészet előmozdítására.”
Perri, a kutyák háziasításának és korai alkalmazásának kutatója szerint az új módszer csupán a legújabb fejezete a kutyák biotechnológiaként való emberi alkalmazásának. „Továbbra is találunk új területeket, ahol a kutyák segíthetnek nekünk” – mondta.
Glavaš szerint a régészek számos különféle kontextusban alkalmazhatnának kutyákat. „Számos archeológus igyekszik felkutatni a megtalált településekhez tartozó temetőket” – mondta. „Szerintem a kutyák megoldhatják e gondjaikat.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap