Horogkereszt a Korán felett – muszlimok Hitler szolgálatában II. rész

Muszlim romák az SS célkeresztjében

A német hatóságoknak a Balkánon is gondot okozott a zsidók és a muszlimok megkülönböztetése. A zsidók közül az iszlám hitre való áttérést sokan a túlélés kulcsának tekintették. 1941 áprilisa és októbere között csak Szarajevóban a zsidó lakosság mintegy 20 %-a tért át az iszlám vagy a katolikus hitre. Az usztasa hatóságok 1941 őszén végül betiltották a konverziót, és az addig más hitre áttért zsidók sem érezhették magukat biztonságban, mivel az üldözés alapjának nem a vallási, hanem a „faji” hovatartozást tekintették. Ennek ellenére sok, magát muszlimnak álcázó zsidó tudott elszökni az usztasák által uralt és a németek által megszállt területekről.

A németek a krími, muszlim vallású roma lakosságot sem kímélték. A krími tatárok minden eszközzel megpróbáltak segíteni társaikon, akik a deportálás elkerülése érdekében tatároknak adták ki magukat. A romák az iszlám szimbólumai segítségével, például zöld zászlók lobogtatásával igyekeztek bizonyítani, hogy ők tényleg tatárok, a német hatóságokat azonban ritkán hatotta meg próbálkozásuk. A kivégzőosztagokat antropológiai képzetlenségének köszönhetően végül a krími romák mintegy 30 százaléka életben maradt.

A balkánon is számos roma tért át az elmúlt évszázadok során az iszlám hitre. A németek és az usztasák eleinte velük, az ún. fehér cigányokkal szemben sem tettek kivételt, magas rangú muszlim vezetők azonban végül meggyőzték a megszálló hatóságokat, hogy a romákat is az iszlám közösség tagjainak tekintsék. A balkáni muszlim romák ennek köszönhetően végül elkerülték a deportálást. Hitler a háború utolsó hónapjai során a bunkerjében arra a következtetésre jutott, hogy a muszlimok tömegeinek a német háborús erőfeszítésekbe történő bevonására irányuló törekvés megbukott, mivel a német hatóságok nem voltak elég erősek. Úgy vélte, Észak-Afrikából könnyedén ki lehetett volna robbantani egy világméretű muszlim felkelést.

A németek muszlimok megnyerésével kapcsolatos erőfeszítései végül tehát kudarcba fulladtak – részben azért, mert túl későn kezdték meg az iszlám védelmét hangoztató propagandakampányukat, részben pedig azért, mert a lefektetett elveket sokszor nem ültették át a gyakorlatba, a muszlimok többsége pedig tudta, hogy csak pragmatikus okai vannak annak, hogy meg a birodalom hízeleg nekik. Bár Hitler alakulataiban is több tízezer muszlim harcolt, a szövetségeseknek jobban sikerült az általuk uralt és elfoglalt területeken élő muszlimok mozgósítása: csak Észak-Afrikából mintegy negyedmillió muszlimot soroztak be Charles de Gaulle alakulataiba.

A sorozat első részét itt olvashatják.

1. Amikor a kétségbeesés Hitler karjaiba vezet
2. „Körülmetéltek? Zsidó vagy!"
3. Muszlim romák az SS célkeresztjében

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Anno

• A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
• Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
• Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
• Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona