Hogyan kellene kezelni Brazíliában a "piszkos háború" hagyatékát?

Az Igazság Bizottsága nevű testületet Dilma Rousseff államelnök iktatta be két évvel ezelőtt, akit magát is két évre bebörtönöztek és megkínoztak az 1964-től 1985-ig hatalmon lévő jobboldali katonai junták. A vizsgálóbizottság jelentésében 377 embert nevezett meg, aki felelős 434 ember haláláért, eltűnéséért, valamint több ezernek a kínvallatásáért. A névsorban a katonai diktatúra magas rangú vezetői is szerepelnek, akik intézményesítették az üldöztetések politikáját, akárcsak azok az alacsonyabb rangú katonák, akik azt megvalósították.

A mintegy kétezer oldalas jelentés részletesen leírja az emberiesség elleni bűntetteket, és arra szólít fel, hogy vonják felelősségre a tetteseket. A testület azonban az 1979-es amnesztiatörvény miatt nem indíthat eljárást senki ellen, csupán arra volt joga, hogy feltárja a visszaéléseket, és megnevezze az elkövetőket.

A bizottság jelentése ugyanakkor újabb vitát robbantott ki a latin-amerikai országban arról, hogyan kezeljék a "piszkos háború" hagyatékát. Brazíliában nagyon csekély a politikai akarat arra, hogy megváltoztassák az 1979-es amnesztiatörvényt. A brazilok csupán 46 százaléka szeretné eltörölni azt, míg 37 százalék vélekedik úgy, hogy nem kell változtatna rajta, és 17 százalék nem tud dönteni a kérdésben - derül ki a Datafolha közvélemény-kutató csoport ez év márciusi felméréséből.

Még Dilma Rousseff államelnök, a durván megkínzott egykori marxista gerilla is vonakodik attól, hogy bűnvádi eljárás induljon a diktatúra éveiben elkövetett bűnök ügyében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése