Hittek-e a középkori emberek Artúr király létezésében?
2021. augusztus 4. 10:29 Múlt-kor
Korábban
Semleges álláspont
A vita másik oldalán ott vannak azok a – szintén meg nem nevezett – emberek, akik az előszó szerint fültanúi voltak a király és Caxton párbeszédének. Ők ugyanazokat a bizonyítékokat emelik ki, amelyeket napjaink Artúr-hívői: a glastonburyi apátságban található sírt, Monmouth-i Gottfried (1100 k. – 1155 k.) Britannia királyainak története című művét, illetve a winchesteri kerekasztalt.
Caxton emellett hivatkozik Artúr említéseire a 14. század eleji szerzetes, Ranulf Higden által írt Polychronicon nevű krónikában, valamint Boccaccio Nevezetes személyek sorsairól (De casibus virorum illustrium) című művében, illetve olyan híres „ereklyékre”, mint „pecsétjének nyoma vörös viaszban, berillbe zárva”, Gawain lovag állítólagos Doverben őrzött koponyája, valamint Lancelot kardja – utóbbiról sajnos nem említi, hol őrizték.
Végül arra a következtetésre jut: „Mindezen dolgokat számításba véve nem lehet ember, aki észszerűen tagadhatja, hogy volt e földnek Artúr nevű királya”, és az előszó alapján valóban megalapozottnak tűnhet az írott és tárgyi bizonyítékok tükrében Artúrt történelmi személynek tekinteni. Ez ismét csak az olvasók pontosság iránti igényéről árul el sokat: a könyvkiadó mindkét oldal gondosan felépített argumentumait bemutatta.
Habár Caxton azt állítja, az érvek őt is meggyőzték, a szöveg további szakaszaiban nem úgy tűnik, mintha ebbe belenyugodott volna. Miután felsorolja nagy vonalakban, mely regékben lelheti örömét a könyv lapjain az olvasó, illetve megjegyzi, hogy Malory történeteiben nem mindenki viselkedik erkölcsileg példásan, Caxton azt írja: „mert az időt eltölteni, e könyvet olvasva kellemes lesz, de hitelt adni és elhinni, hogy minden igaz, amely itt átadatik, a saját szabad döntésed.”
Úgy tűnik tehát, a kiadó továbbra sem tekinti Artúr történeteit tényként elfogadhatónak, de egyúttal nem állítja azt sem, hogy hamisítványok. Nyilvánvaló, hogy aki – saját bevallása szerint – az uralkodót is a beszélgetőpartnerei közt tudja, otthonosan mozog az el nem köteleződő megfogalmazások világában.
Egészen elképesztőnek tűnhet, hogy több mint fél évezreddel később voltaképpen ugyanezen pontok mentén folyik a vita Artúr király körül. Ám tulajdonképpen nem is annyira meglepő, hiszen továbbra is ennyi bizonyíték áll csupán rendelkezésre – ezek halmaza nem gyarapodott. Az oly sokakat inspiráló legendás királynak talán éppen itt is van a legjobb helye: valahol a mesék és a történelem határán, a „sötét kor” jótékony ködében.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Hét borzongató horrorfilm, amit valós események ihlettek tegnap
- Egy idős hölgy látomása miatt helyezték át Sztálin holttestét tegnap
- Párhuzamosan játszott filmekben és a medencében is Bud Spencer tegnap
- A természetközeliség és az elegancia találkozott a Festeticsek balatoni birtokain tegnap
- Furcsa módon eltemetett „vámpírgyermek” sírjára bukkantak Visegrádon tegnap
- A kelták szerint szellemek és boszorkányok látogatnak a mi világunkba Halloween éjszakáján tegnap
- Egy bálteremben alakították ki Budapest első moziját tegnap
- Ellenezte a hadüzenetet, mégis Tisza Istvánt kiáltották ki az első világháború felelősének tegnap
