2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hét kevésbé ismert Árpád-házi királylány

2015. május 13. 15:19

Szent Margitot, Erzsébetet vagy Piroskát senkinek sem kell bemutatni, azonban a középkori Európa egyik legjelentősebb uralkodóházából származó, többtucatnyi hercegnő közül számos ismeretlen akad, akinek pedig igen érdekes élettörténete van. A szemérmetlen meztelenkedő, az intrikus, aki a háború közepén szült, aki rávette férjét a szüzességre és a többiek.

A szemérmetlen meztelenkedő

V. István király és Kun Erzsébet első leánygyermeke, Katalin (1256-1319) nevét nagyapja, IV. Béla Spalatóban elhunyt leányáról kapta. Az édesanyjától a források szerint a "kun népre jellemző szőke hajat és mosolygó kék szemet" öröklő gyermek – a középkori királylányoknál nem meglepő módon – egy politikai alku tárgyává lett.

1268-1269-ben a Magyar Királyság déli bánságait a szerbek fosztogatták, ám a magyar seregek kiverték őket onnan, sőt a szerb királyt, I. Uroš Istvánt is elfogták. A béke megpecsételése a tekintélyes váltságdíj mellett a 12 éves Katalin és a szerb uralkodó fia, Dragutin (1276-1282) házassága lett. Béla király ily módon kívánt déli szövetségest szerezni. Az újdonsült férj – aki kezdetben szerény, visszahúzódó életet élt, s szegények adományozásával foglalta el magát – korábban egy lovasbalesetben elvesztette férfiasságát, így a forrásokban a „szemérmetlen meztelenkedőnek” nevezett Katalin a sógorával, Milutin herceggel kezdett tiltott viszonyba.

A türelmetlen Dragutin 1276-ban magyar segítséggel fellázadt atyja ellen, s a gackói csatában megverte seregeit, majd kolostorba záratta apját, aki egy évvel később el is hunyt. Uralma idején megtámadta a hamvaiból feltámadni látszó Bizáncot, azonban kísérlete kudarcot vallott. Dragutin 1282-ben egy vadászbaleset során eltörte a lábát, uralkodásra alkalmatlannak ítélte saját magát, így néhány északi terület kivételével lemondott öccse, Milutin javára. Dragutin IV. László magyar királytól a rokoni kapcsolatok miatt Belgrád (Nándorfehérvár) környéki területeket kapott, amelyeket egészen 1316-ban bekövetkező haláláig birtokolt. Életét a Szerémségben szerzetesként fejezte be.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár