Hét híres jóslat a történelemből
2018. december 13. 12:59 Múlt-kor
Korábban
A kétértelmű jóslat
Az ókori Hellászban az egyik legfontosabb jósda Delphoi városában volt, ahová messze földről jártak a jövőt ismerni kívánó tehetősebb polgárok, a városok követei, s az uralkodók, mint például a mesés gazdagságáról híres Kroiszosz (Krőzus) lüd király (Kr. e. 595–546), aki miután birodalmának nyugati határait egészen a kis-ázsiai ión városokig kitolta, kelet felé kívánt terjeszkedni.
Az ókor hét csodája egyikének tartott szardeiszi Artemisz templomnak építését jelentős összegekkel támogató uralkodó Perzsiát vette célba, ám a kor szokásainak megfelelően a hadjárat előtt jóslatot kért a delphoi Apollón templomtól, amely több mint hat tonna aranyat kapott Kroiszosz követeitől, akik kedvező előjelű jóslattal kívántak hazatérni. A jóslat így szólt: „Ha Kroiszosz átkel a Halüsz folyón, nagy birodalom fog megdőlni.” Az önmagát a világ legboldogabb emberének tartó királynak sem kellett több, azonnal megindította seregeit Perzsia felé.
A hadjárat ürügye az volt, hogy a szövetséges médeket megsegítsék, ám a mohó uralkodó valójában egy hatalmas, Babilonig terjedő birodalomról álmodozott. Türelmetlensége miatt a segíteni érkező egyiptomi és görög sereget sem várta be, egyedül rontott a felemelkedő, s később a térség vezető államává váló perzsák országára. A jóslat beigazolódott. A perzsák kiverték otthonukból Kroiszosz seregét, majd az előretörő hadseregük a birodalmát is szétzúzta.
A telhetetlen király további sorsáról több legenda is kering. Az egyik szerint Kürosz perzsa király máglyahalálra ítélte, ám tettét még időben megbánta, s inkább tanácsadójává fogadta Kroiszoszt: mindig az ellentétjét tette, mint amit tanácsolt. Egy másik elbeszélés szerint a vereségét látva a király magának emeltetett máglyát, ám a hirtelen jött zápor miatt nem tudta önnön életét kioltani, és így a perzsák fogságába került.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 2024.05.02.