Hét éves fiú bukkant rá a mezítelen nőt ábrázoló ősi szoborra
2016. február 26. 10:26
Egy kirándulni induló hétéves gyermek bukkant rá egy 3400 éves szobrocskára Izraelben. A kutatók szerint az agyagfigura a bronzkorban széles körben elterjedt termékenységi istennőt, Astartét (Istárt) ábrázolja. Az Izraeli Régészeti Hatóság oklevéllel jutalmazta a fiút „példás állampolgári magatartásáért”, vagyis hogy beszolgáltatta az állam tulajdonát képező leletet, ami igen ritkának számít.
Korábban
A hétesztendős Ori Greenhut a Jordán völgyében a Genezáreti tótól délre a Bét-Seán ősi város környékén barátaival és egyikük édesapjával tett kiránduláson a Tel Rehov régészeti dombot mászták meg, amikor a gyermek elmozdított egy követ, alatta pedig egy őt figyelő, földes agyagarcra lett figyelmes. Ori letisztogatta a kis agyagfigurát, majd utána futott az őt lehagyó csoportnak, és büszkén mutatta, mit fedezett fel.
„Ori egy érdekes figurával tért haza, és nagy volt az izgalom. Elmagyaráztuk neki, hogy ez minden bizonnyal egy ősi tárgy, és a régészeti leletek az állam tulajdonai” – mondta Moria Greenhut, a gyermek édesanyja. Ezt követően a Greenhut család megkereste az Izraeli Régészeti Hatóság képviselőit, akik miután átvették a leletet, megvizsgálták, majd bementek az általános iskolába, és előadást tartottak Ori osztálytársainak, a fiatal régészt pedig oklevéllel jutalmazták „példás állampolgári magatartásáért”, vagyis hogy beszolgáltatta a leletet, hiszen a szüleivel akár el is adhatta volna nem is kevés pénzért.
„Ez egy csodálatos alkalom volt! Éppen egy hittanóra közepén voltunk, és a Teremtés könyvének azon részét elemeztük, amikor Ráchel ellopja atyjának házi isteneit, amikor a régészek megérkeztek. A bálványimádásról volt szó, amikor rájöttem, hogy a régészeti lelet akár egy házi istenszobor, vagyis bálvány is lehet” – mondta Esther Ledell, a gyermek tanára.
Az agyagfigura egy mezítelen, álló nőt ábrázol, amely egykoron úgy készült el, hogy a nedves, puha agyagot az öntőformába nyomták, majd kiégették. Amiháj Mazar, a Héber Egyetem tanára és a Tel Rehov-i régészeti ásatások igazgatója miután megvizsgálta, elmondta: a karakterei alapján ez egy tipikus, i. e. 15-13. századi kánaáni kultúrából származó lelet. Néhány kutató szerint egy egykor élő nőt ábrázol, míg mások szerint a korabeli forrásokból ismert és a bronzkorban széles körben elterjedt termékenységi istennőt, Astartét (másik nevén: Istárt) jeleníti meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Őskor
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
- Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
- Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
- Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
- Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap