Hét dolog, amit a rómaiaknak köszönhetünk: a betontól a naptári évig
2020. szeptember 22. 08:35 Múlt-kor
Korábban
Minél hamarabb vissza a csatatérre
Az ókori csaták a történelem legvéresebb és legkegyetlenebb összecsapásai közé tartoztak. Ha egy katona súlyosabban sérült meg a harcmezőn, fel kellett készülnie a sokkra, a vérveszteség okozta eszméletvesztésekre, az izomgörcsökre és az igen hosszú agóniára. Jó eséllyel a másnapot sem érte meg.
Augustus császár idején ismerték fel, hogy a gyógyulás reményét biztosítani kell a katonáknak, ezért létrehozták a történelem első hivatásos katonai egészségügyi szolgálatát, amelynek legfontosabb célja mindemellett az volt, hogy a sebesült katonák mihamarabb visszanyerjék egészségüket, s amilyen gyorsan csak lehet, visszatérhessenek a harcmezőre.
Minden légióhoz beosztottak egy orvosi csapatot, akik már a harcmezőn megkezdhették az ellátást. A rómaiak viszonylag magas „túlélési” aránnyal dolgoztak, ugyanis a kórházig eljutó, sebesült katonák mintegy 70 százaléka gyógyultan távozhatott a barakkból.
Az igen nagyra becsült római orvosok jó néhány évszázaddal megelőzve korukat nagy hangsúlyt fektettek a higiéniára. Megszokott módszer volt a sebészeti eszközök forró vízzel való fertőtlenítése és tisztítása, amit csak a 19. század végén fedezett fel újra Európa.
Az érszorító és az emberi anatómia meglepően pontos ismerete segítségével az ókori orvosok az amputálást is igen magas színvonalon művelték.
A szervezettségüknek, az állandó orvosi felügyeletnek, a szakmai tudásnak és a számos újításnak köszönhetően a római legionáriusok átlagosan öt évvel tovább éltek, mint a civilek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai tegnap
- Magyar protestánsokat is mentett a holland tengernagy, Michiel de Ruyter tegnap
- Nemcsak prédikált, a pestisben szenvedőket is gyógyította Sziénai Szent Katalin tegnap
- A főapátságot felvirágoztató Uros 800 éves pecsétjét is megtekinthetjük tegnap