Heréik jellegzetes formája „buktatta le” Michelangelo alkotásait

Már több mint száz éve ismerték a két szobrot, csak másnak tulajdonították, viszont most, négy évnyi kutatómunka után kiderült, hogy nagy valószínűséggel a híres mester, Michelangelo Buonarotti munkája a két alkotás. Ami egyrészt azért érdekes, mert így ez a két szobor a reneszánsz mester egyedül fennmaradt bronzszobraiként vonulhat be a művészettörténetbe. Másrészt, és éppen az előzőkből következve hatalmasat ugorhat a szobrok amúgy sem alacsony ára. Legutóbb, még a Sotheby's árverésén cseréltek gazdát. Akkor 2 millió fontért (nagyjából 730 millió forintért) cseréltek gazdát. Ha a kutatók bizonyítékait elfogadják, és hivatalosan is Michelangelónak tulajdonítják őket, értékük több száz millió fontra ugorhat.

A párducokon lovagló meztelen, izmos férfiakat ábrázoló szobrokkal kapcsolatban már a 19. században felmerült, hogy Michelangelo munkái lehetnek, ám ezzel az elmélettel már jó egy évszázada nem foglalkoztak a művészettörténészek, Willem Danielsz van Tetrode holland származású 16. századi szobrásznak tulajdonítva az alkotásokat. A szobrokkal 2014-ben kezdtek újra foglalkozni. Paul Joannides, a Cambridge-i Egyetem nyugalmazott professzora kezdett kutatni a témában, miután a franciaországi Montpellier-ben működő Musee Fabre gyűjteményében rátalált egy 16. századi rajzra. Michelangelo egyik tanítványa másolatokat készített mestere vázlataiból, és az egyik ilyen munka sarkában egy párducon lovagló izmos ifjú ábrája látható.

A figura testtartása nagyon hasonlít a bronzalakok egyikének pózára, és a rajz is Michelangelo szoborterveinek stílusára utal. A Cambridge-i Egyetem szakértői által vezetett nemzetközi kutatócsoport összevetette a szobrokat Michelangelo más munkáival és megállapították, hogy a két mű anatómiailag és megformálásában is nagyon közel áll a mester 1500 és 1510 közötti munkáihoz.

A Rothschild-bronzokként ismert szobrokat Michelangelo feltehetően márvány remekműve, a Dávid után készítette, de még az előtt, hogy nekilátott volna a Sixtus-kápolna freskóihoz, amelyeket 1508. és 1512. között festett. A két bronzszobor férfi aktjainak jellegzetes izomzata is a szakértők segítségére volt az azonosításban. Victoria Avery, a Fitzwilliam Múzeum szakértője csütörtökön közleményben ismertette a kutatás eredményeit. Eszerint a két szobor 1505/1507 táján született, és felismerhetőek rajtuk a Michelangelo alkotásaira jellemző anatómiai jegyek.

A két férfi jellegzetes nyolcosztatú hasizomzata, anatómiailag hű szeméremszőrzete és heréi mind a mester munkáinak jellegzetességeit tükrözik. Avery 30 levelet is tanulmányozott, amelyeket a művész írt a családjához, amikor Bolognában II. Gyula pápa óriási bronzszobrán dolgozott. Ezekben a mester beszámol próbálkozásairól, kisebb bronzszobrokról, amelyekkel a feladatra felkészült. A levelekből az is kiderül, hogy a bronzszobrok elkészítésének minden fázisában részt vett, nemcsak a mintákat készítette el, hanem az öntőformákat is, és az öntvényeket is ő fejezte be. „Ezek a szobrok eredeti Michelangelo-munkák, alkotói géniusza teljében készítette őket, amikor minden erejével azon volt, hogy jelentősebb művésszé váljon, mint kortársai és minden téren megelőzze őket” – írta Avery.

A bronzszobrokról semmilyen írás nem maradt fenn 1878-ig, amikor a dokumentumok szerint a Rothschild család megvásárolta őket egy velencei nemesi családtól 250-300 ezer arany frankért. Jelenleg Londonban egy magángyűjteményben vannak, de várhatóan kölcsönadják majd őket kiállításokhoz szerte a világban. Michelangelo többi ismert bronzszobrát, köztük II. Gyula szobrát is beolvasztották, ágyút és fegyvereket készítettek belőlük a francia forradalom alatt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?