Hat kevéssé ismert nő a középkorból, aki nem elégedett meg a neki szánt szereppel
2018. március 9. 18:42
Korábban
A botrányos apáca
Héloïse d'Argenteuil már 20 éves korában Európa legműveltebb asszonyának számított. Abélard Péter ekkorra már felhördülést okozott értelmiségi körökben, a tiszteletnek örvendő idősebb teológusok között számos ellenséget szerezve. Héloïse nagybátyja, Fulbert a párizsi Notre Dame-ban volt klerikus, és felfogadta Pétert húga tanítójának. Később le is írta, hogy szándékában állt megtörni szüzességi fogadalmát ezzel a rábízott tanítvánnyal. Az idősebb tanító és a terhes kamasz botránya 1118-tól egész Párizsban közszájon forgott.
Első találkozásuk után nem sokkal Héloïse és Péter már vágyakozó tekintettel néztek egymásra, a tekintetek pedig érintésekké váltak. Ahogy Abélard nyíltan bevallotta: „Kezeim gyakrabban tévedtek a melleire, mint a könyv lapjaira.” Hamarosan testi szerelembe keveredtek: „Vágyaink nem hagyták kipróbálatlanul semmilyen formáját a szeretkezésnek, és ha a szerelem valami újjal rukkolt elő, annak csak örültünk.” Héloïse nagybátyja mit sem sejtett az egészből, mígnem egyszer rajtakapta a szerelmes párt. Ebben az időszakban Héloïse örömmel tudta meg, hogy terhes.
A pár titokban házasságot kötött, de miután Pétert a bosszúra szomjazó Fulbert emberei tragikus módon kiherélték, nem foglalkozott többé Héloïse-zal. Cserébe a lány briliáns, dühös és szenvedélyes leveleket írt. Bátran kijelentette: „Kedvesebb és tiszteletre méltóbb lenne, ha a szajhádnak neveznének” – levelében tisztában van azzal, hogy az ő szenvedélye tiszta, és a valódi szajhák azok a nők, akik a pozíció és a pénz miatt házasodnak.
„Különös” módon egy időben a tudósok nem hitték el, hogy egy nő ilyen intelligens leveleket tudott volna írni. Héloïse végül apácafőnöknő lett a Paracléte-ben, egy leányrendházakkal is rendelkező remeteségben, amelyek közül hatot Héloïse alapított. Haláláig főnöknő maradt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Székesfehérvár lesz a Múzeumok éjszakájának kiemelt helyszíne 13:20
- Megtalálták Francis Bacon kilenc éve ellopott festményét 11:20
- Néhány állatfajt a kihalás fenyegetett a tömeges mumifikálás miatt az ókori Egyiptomban 09:05
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos tegnap
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat tegnap
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen tegnap
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn tegnap
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában tegnap