Hat kevéssé ismert nő a középkorból, aki nem elégedett meg a neki szánt szereppel
2018. március 9. 18:42
Korábban
A vakmerő polihisztor
A női tudósok aktívak voltak mind a gyakorlati, mind az elméleti orvostudományban. Közülük a leghíresebb Bingeni Hildegárd, akit nem lehet egyik csoportba sem sorolni. Tudós, orvosprofesszor, zenész, teológus, misztikus – Hildegárdot a legtöbbet elért középkori nőként tartják számon. A német asszony a legbonyolultabb teológiai fogalmakat is elemezte, mint például a Szentháromságot.
Szembeszállva férfi feletteseivel az egyházban, gyakorta tudott érvényt szerezni akaratának, mint például amikor egy új zárdát alapított. Hildegárd írt az emberi testről is, költői nyelven fogalmazva meg még a szaporodást is a nők szemszögéből. Zenéje, melyet ma is gyakran adnak elő, azt a nézetét tükrözi, hogy az emberek a zenével kísérletet tesznek a Paradicsom kozmikus harmóniájának újrateremtésére, amely a bűnbeeséssel elveszett, amikor Ádámot és Évát kitaszították az Édenkertből. Hildegárd Ordo virtutum című művében, amely egy zenés liturgiai dráma, az ördög küzd a lélek erényeivel, és csak az ördögnek vannak szöveges részei, a lélek a zenén keresztül válaszol.
Hildegárd egyéb írásai között vannak teológiai, kozmológiai és látnoki témájúak is. „Ne legyen egyetlen férfi sem oly vakmerő, hogy hozzá merjen bármit adni eme íráshoz, nehogy kitöröltessen az élők könyvéből”, írta. Habár sok középkori nő fordult a vallás felé, hogy értelmet találjon benső életének, Hildegárd nyilvánosan is kommentálta az állami és egyházi politikát. Levelek tömkelegét írta a pápának és más egyháziaknak a megváltás és az egyház szervezésének témakörében. 1158 és 1170 között négy prédikáló körútra ment, ami hallatlan volt abban a korban, amikor a nőkkel szembeni elvárás az volt, hogy engedelmeskedjenek Szent Pál tilalmának, és ne tanítsanak vagy beszéljenek egyházi ügyekről.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 18:05
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 16:05
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén 15:05
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank 13:20
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap