Hat eltaszított királyi hitves, aki végül felülkerekedett férjén
2017. szeptember 5. 18:39
A történelem során a legtöbb királyi házasságot sokkal inkább politikai szempontok, mintsem őszinte szerelem okán kötötték. Ennek megfelelően gyakran előfordult, hogy királynék és hercegnők boldogtalanul, az udvari élet perifériáján kényszerültek leélni életüket. Voltak azonban többen is, akik szembeszálltak férjeikkel és végeredményben győztesként kerültek ki a házastársi konfliktusból.
Korábban
A német hercegnő, akiből Oroszország egyik legnagyobb cárja lett
A leghosszabb ideig hatalmon lévő orosz uralkodónő, Nagy Katalin eredetileg Zsófia néven látta meg a napvilágot Keresztély Ágost anhalt-zerbsti herceg lányaként. A német hercegnőt egy ügyes diplomáciai húzással és a Habsburg-Romanov kapcsolatok gyengítésében erősen érdekelt II. Frigyes porosz király hathatós támogatásával sikerült eljegyezni az orosz trónörökössel, a későbbi III. Péterrel. A cári udvarba érkezve nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy megkedveltesse és elfogadtassa magát újdonsült hazájával, ezért oroszul tanult, majd az ortodox hitre is áttért. Ekkor kapta az „új” keresztségben a Katalin nevet.
Katalin és III. Péter házassága azonban nem bizonyult sikeresnek. A cár felváltva ignorálta és bántalmazta feleségét, és számos szeretőt tartott. Ezzel párhuzamosan a cár külpolitikája egyre inkább szembefordította vele az orosz nemességet is. Alig pár hónappal Péter trónralépését követően, miközben a cár udvartartásával egy vidéki birtokra távozott, a cári testőrség palotaforradalmat robbantott ki és III. Péter helyett feleségét helyezték a trónra, II. Katalin néven. A hatalmától ily módon megfosztott Pétert néhány nappal később egy verekedés során meg is ölték.
Az 1762. szeptemberében megkoronázott II. Katalin több mint három évtizeden keresztül tartó regnálását az orosz állam egyik fénykoraként tartják számon. A többek között Voltaire-rel is levelező, tanult cárnő felvilágosult abszolutizmusa megerősítette és részben modernizálta Oroszországot, amely ekkor szilárdította meg kétségbevonhatatlanul nagyhatalmi státuszát Európában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 19:05
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát 18:05
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet 16:05
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése 15:05
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét 14:20
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap