Hastífuszjárványban hunytak el a magyar hadifoglyok Morvaországban

Az emlékhely kialakítását a rájeci kastély kertjében a helyi római katolikus plébánia és a polgármesteri hivatal kezdeményezte. A keresztet vasárnap az ünnepi szentmise után szentelték fel. A prágai magyar nagykövetséget Fülöp Andrea konzul és Talián István katonai attasé képviselte. Az ünnepségen több mint száz helyi lakos is megjelent. Az akkor Rájec nad Svitavou nevet viselő kisvárosban a második világháború után történt események gyakorlatilag máig ismeretlenek a magyar történészek és a közvélemény előtt.

A Rájecet felszabadító Vörös Hadsereg a településen 1945. május 10-én hozott létre hadifogolytábort, amelyben mintegy 25 ezer magyar katonát helyeztek el. Ebből 20 ezer magyar a kastélyparkban létrehozott táborban, míg további ötezer a helyi fűrésztelepen kapott helyet. A magyar katonák a Svitava folyó mellett, illetve a cseh-szlovák határvidéken estek fogságba. Röviddel a hadifogolytábor létrehozása után a tábori mosdókból, illetve az illemhelyekből szennyeződés került az egyik vízforrásba, amelynek használata következtében hastífusz-járvány tört ki a táborban, majd a városka lakosai között is.

A majdnem kétezer lelket számláló kisvárost azonnal lezárták és területén speciális tífuszkórházat létesítettek, amelyben azonban elsősorban a polgári lakosokat látták el. Levéltári adatok szerint a civil halálos áldozatok száma 53 volt. A rájeci nemzeti bizottság a járvány kitörése után hivatalosan kérte a hadifogolytábor felszámolását, amire azonban csak július 20-a után került sor. A tífuszjárvány magyar halottjainak száma nem ismert, de a helyi források több százra becsülik. "Szinte biztosra vehető, hogy a megbetegedett hadifoglyokkal kevésbé törődtek a hatóságok, mint a civilekkel. Ha csak azt feltételezzük, hogy a hadifoglyok között arányosan legalább annyi volt az áldozat, mint a civilek között, akkor egy szörnyű, több százas nagyságrendű számot kapunk" - mondta Vilém Fránek, cseh helytörténész.

Fránek elmondta: a járvány következtében elhunyt magyar hadifoglyokat tömegsírokban temették el, amelyeket a kastély parkjának területén alakítottak ki. "Néhány idősebb, ma már nem élő rájeci lakos elmondta nekem, hogy személyesen is látták a magyar hadifoglyok tömegsírjait" - állította a helytörténész. Kifejtette, hogy a magyar hadifoglyok sorsáról a rájeci táborban nagyon keveset tudni, mert hiányoznak a korabeli dokumentumok. "Néhány dokumentum a brünni regionális levéltárban van, de a hadifogolytábort konkrétan érintő iratok nagy valószínűséggel a szovjet hadsereg levéltáraiban találhatóak, s ott kellene azokat megkeresni és áttanulmányozni" - vélekedett.

A kőoszlopból és egy rajta lévő öntöttvas keresztből álló emlékmű tábláján "Az elhunytak örök emlékére. 1945" cseh nyelvű felirat olvasható. A helyiek és a magyar diplomaták virágokat és koszorúkat helyzetek el az emlékműnél. "A kereszt felállítása, amely a magyar hadifoglyok mellett a helyi civil áldozatokra is emlékeztet, keresztény kötelességünk volt. Erkölcsi adósságot róttunk le, s ennek talán már jóval korábban meg kellett volna történnie" - mutatott rá a helytörténész.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig