Habár az összes bombázó odaveszett, sikeres volt az amerikaiak vakmerő akciója Japánban

A siker szárnyán

Végül hosszas gyakorlatozás után, mintegy kétezer liter extra üzemanyaggal felszerelkezve, 1942. április 18-án felszálltak a bombázók. Az előjelek azonban baljósan alakultak: egy japán őrhajó észrevette a gépeket szállító flottaköteléket, és mielőtt elsüllyesztették volna, leadták a jelzést Tokiónak.

Egy járőröző amerikai repülőgép a japánok közeledtéről figyelmeztető üzenetet dob a USS Hornet fedélzetére

Megszületett a döntés, hogy hiába vannak a tervezettnél jóval messzebb a célponttól, mégis útnak indítják a gépeket, nem tehették ugyanis ki további veszélynek a kötelékben hajózó Hornet és Enterprise anyahajókat. A gyakorlások eredményesnek bizonyultak, valamennyi gép pilótája fel tudott szállni.

Bár valóban megkapták a jelzést, a japánok nem vették komolyan az amerikai gépek jelentette fenyegetést. Sőt, még akkor sem intézkedtek, amikor egy japán felderítőgép észlelte a szigetek felé tartó ismeretlen repülőgépeket. A kijelölt japán városok, így Tokió, Jokohama, Nagoja, Oszaka, Jokoszuka és Kóbe így készületlenül kapta az amerikai támadást. Egy kivétellel valamennyien a megfelelőnek ítélt célpont felett oldották ki a bombákat. Ezek a célpontok többnyire ipari egységek, gyárak és üzemek voltak.

A B–25-ösök útban Japán felé

A meglepett légvédelem, bár elkezdte lőni az amerikaiakat, képtelennek bizonyult az érdemi beavatkozásra. Felszálltak a japán vadászgépek is, és felvették a harcot az amerikaiakkal, akik azonban megúszták a komolyabb támadást, és sikeresen tovább repültek nyugat felé.

Az egyik B–25-ös fedélzetéről készített légifelvétel a jokoszukai haditengerészeti támaszpontról a Tokiói-öbölben

A kioldott bombák valójában nem okoztak jelentős kárt, a robbanás következményeit gyorsan felszámolták. Az anyagi kár nem volt jelentős, a támadásokban egyébként körülbelül ötvenen haltak meg, (az áldozatok száma vitatott). A Doolittle-rajtaütés mégis elérte célját, hiszen sikerült felvillanyozni az amerikaiakat, akik ráadásul nem is a saját hadseregük közleményeiből, hanem a japán rádió tudósításából értesülhettek először az esetről.

A Felkelő Nap országában ugyanis a rajtaütés áldozatainak számát felnagyították, és úgy mutatták be, mint a civilek, elsősorban nők és gyerekek ellen elkövetett kegyetlen támadást. Ez azonban nem bizonyult kifizetődő taktikának: a japánok bizalma megrendült, és előrevetítette azokat az időket, amikor a saját országuk sem nyújtott elég menedéket az amerikai bombázók elől.

1. A tervezőasztalon
2. A siker szárnyán
3. Rögös út hazáig
4. Apai történetek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

fasizmus

• Mussolini lánya sem tudta meggyőzni édesapját, hogy ne végeztesse ki férjét
• Hitler és Mussolini után az USA és Nagy-Britannia lettek Franco stratégiai szövetségesei
• „Ne hidd, hogy vak vagy bolond voltam” – Donna Rachele, az olasz diktátorné
• Az írás jelentett vigaszt a gerincbajban szenvedő Karel Čapeknek
• Bokáig ért a széttört Mussolini-szobrokból származó gipsz Rómában a Duce menesztése után
• Máig kihat a spanyol társadalomra a 20. század egyik legvéresebb polgárháborúja
• Hosszú út vezetett a kivégzett Mussolini számára az örök nyugalomig
• Hiába vásárolták meg, vissza kell adniuk a világháborúban elkobzott festményt
• Nem adta olcsón a bőrét Mussolininek Hailé Szelasszié Etiópiája