Közlekedés földön, föld alatt és föld felett a Ligetben

2022. augusztus 22. 08:50 Múlt-kor

A Városligetet története során számos alkalommal használták helyszínként a közlekedés úttörő megoldásainak bemutatására. Az Ezredéves Országos Kiállítás presztízsberuházásaként elkészült földalatti vasút, a sebesség őrültjeit magukkal ragadó gépkocsik, és az új idők szeleit meglovagoló repülő szerkezetek is mind otthonra találtak a Ligetben.

A Városliget korokon át vendégül látta a közlekedés élvonalát és szerelmeseit

Korábban

Elsőként a kontinensen

A Városligetet Budapest belvárosával összekötő Andrássy út terve először Kossuth Lajos 1841-es, a Pesti Hírlapban megjelent cikkében öltött formát, amelyben Kossuth fasorok ültetését javasolta egészen a Városerdőig: „...mi szép ’s kényelmes leend a budapestiekre nézve ez árnyas fasorozatok közt, a' lánczhidtól kezdve egész a’ városerdőig, mintegy parkban sétálni ’s kocsizni, kikerülve a’ szűk, ronda királyutczát ’s annak unalmas végnélküli házsorát!” Id. Andrássy Gyula miniszterelnöksége során merült fel először a terv gyakorlati megvalósítása, amelyet a képviselőház 1870-ben szavazott meg. A közállapotok és az 1873-as gazdasági válság miatt az építkezés a vártnál lassabban haladt, így csak 1876. augusztus 20-án adták át ünnepélyes keretek között az akkor Sugár-útnak nevezett, fakockaborítással ellátott új utat.

Az Andrássy út 1896-ban (balra az Operaház)

Napjainkban évente négymillió látogatót fogad a Városliget. Bármilyen impozáns ez a szám, mégis elmarad egy 19. századi rekordtól: az 1896-os Ezredéves Országos Kiállításra közel ötmillióan voltak kíváncsiak a féléves nyitva tartás alatt. Az 1896-os millenniumi év szervezőbizottságának kiemelt célkitűzése volt, hogy a központi kiállítást minél többen lássák. Ezt a célt szem előtt tartva épült meg 1896 tavaszára, kevesebb mint két év alatt az Andrássy út alatt húzódó, a belvárost a Városligettel összekötő kéregvasút, a Millenniumi Földalatti Vasút.

A földalatti vasút az Andrássy út alatt egy 1896-os képen

Az eredetileg gőzvontatású szerelvényekkel közlekedő londoni után Európában másodikként megépült budapesti földalatti vasút létrehozása minden szempontból bravúros teljesítmény volt. Wünsch Róbert építési vállalkozó, a kor vasbeton építészetének kiemelkedő alakja, a rendelkezésre álló legmodernebb technikával építette meg az alagutat. A kontinens első villamos meghajtású, automatizált biztosító berendezésekkel ellátott földalatti vasútja előremutató műszaki megoldásaiban, az állomások és az önjáró motorkocsik kivitelezésében az idő próbáját kiálló minőség jelképévé vált.

Az utasok az ezredéves kiállítás megnyitásának heteiben, fokozatosan vették használatba a vasútvonalat. Márvány emléktábla örökíti meg a nevezetes napot, 1896. május 8-át, amikor Ferenc József is kipróbálta a földalattit. A 20-as sorszámot viselő, luxuskivitelű királyi kocsin utazott kíséretével együtt a Gizella térről (ma: Vörösmarty) a városligeti kiállításra. Ezzel jelképesen felavatta az új villamos vasutat: ettől kezdve viselte hivatalosan a főváros új büszkesége a Ferenc József Földalatti Villamosvasút nevet. Az osztrák császár és magyar király még egy alkalommal, 1897 szeptemberében utazott rajta II. Vilmos német császár társaságában. A tudósítások szerint a feltűnően jókedvű uralkodók az állatkerti állomásnál szálltak ki, és onnan hagyományos módon, ló vontatta udvari fogatokon hajtattak a történelmi csarnokba.

A földalatti alábukik a Hősök terén

Érdekesség, hogy a korabeli közlekedési szabályok szerint a szerelvények a balkéz-szabály szerint közlekedtek. Ez az állapot a jobboldali közlekedés 1941-es hazai bevezetése után is fennmaradt, mivel az átálláshoz ki kellett volna cserélni az összes forgalomirányító- és biztosítóberendezést. A vonal városligeti végénél, ahol a kocsik már a felszínen haladtak, megépítették az ország első vasbetonból készült hídját. A Wünsch Róbert által tervezett hídnak fontos szerepe volt: egészen 1973-ig biztosította az átkelést a felszínen futó vágányok fölött. A felszíni állomásokat 1973-ban elbontották, de a Wünsch híd – immár funkciótlanul és az egykori, süllyesztett pálya feltöltése miatt a földből alig kiemelkedve – ma is látható a Ligetben.

következő oldal 1 / 3