Gátlástalan eszközökkel gyűrték le Itáliát a semmitől vissza nem riadó Borgiák

A dinasztiaépítő

VI. Sándor pápa a kezdetektől fogva arra törekedett, hogy megerősítse a családja befolyását Itáliában. A régi itáliai famíliák érthető okokból kevéssé örültek ennek. Hogy megelőzze a korábban gyakorlattá vált módszert, miszerint a római köznépet lázítják fel a népszerűtlen pápák ellen, törekedett arra, hogy a rómaiaknak a korábbiaknál lényegesen jobb életet biztosítson. Erőteljes eszközökkel számolta fel a bűnözést, amely élhetetlenné tett egyes városrészeket, és fontos középítkezéseket is indított.

A családjában a legfontosabb szerepet a Vanozzától született legidősebb fia, Cesare Borgia játszotta. VI. Sándor első intézkedéseinek egyike az volt, hogy bíborost csináljon a fiából, aki ekkor mindössze 18 éves volt. Öccse, Giovanni (vagy egyes forrásokban spanyol alakban Juan) világi pályára került, és megörökölte a Borgia család kedvéért feltámasztott Gandía hercege címet is. A pápai hadsereg parancsnokaként természetesen a család érdekeit szolgálta.

Cesare Borgia portréja Altobello Melone keze által, 1500 körül

Ezt tette a szintén Vanozza által világra hozott Lucrezia Borgia is, akit mindössze 13 évesen adtak férjhez Pesaro urához, Giovanni Sforzához, megpecsételendő a két család közötti szövetséget.

Vanozza és VI. Sándor legkisebb fia, Gioffre is dinasztikus okokból kapott feleséget, Aragóniai Sanchát, a nápolyi király törvénytelen gyermekét. Amikor 1496-ban a pápa Rómába hívta a házaspárt, Sancha összemelegedett a 15 éves férjénél alighanem férfiasabb Giovannival és Cesaréval.

Talán ez vezetett ahhoz, hogy Giovannit 1497 júniusában meggyilkolták, miközben hazatért egy lakomáról. A holttestét átvágott torokkal és kilenc szúrással mosta ki a Tevere, az erszényében harminc arannyal. VI. Sándor mindent elkövetett a gyilkosa felkutatására, ám egyszer csak váratlanul leállíttatta a nyomozást.

A korabeli pletykák általában két indítékot említenek. Az egyik gyanúsított természetesen Cesare Borgia lett, akit nem elégített ki a bíborosi cím, és a bátyja helyére pályázott. Giovanni halála után a történelemben először fordult elő, hogy egy bíboros lemondjon a rangjáról, és így Cesare megkezdhette világi karrierjét.

A másik gyanúsított maga Gioffre, aki nem nézte jó szemmel, hogy a felesége a bátyjaival flörtöl. Az eset egyébként annyira megrontotta a két fél házasságát, hogy életük nagy részében külön éltek.

1. Az úttörő
2. Szavazóshow
3. A dinasztiaépítő
4. Nagyhatalmi játszmák
5. Fénykor és bukás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején