Fülsiketítő csönddel zárult Berlin ostroma

A Brandenburgi kapu Berlin romjai között (Bundesarchiv, B 145 Bild-P054320 / Weinrother, Carl / CC BY-SA 3.0)

A szovjet csapatok 1945 januárjában indított támadásukkal néhány hét alatt egész Lengyelországot elfoglalták, a Georgij Zsukov marsall vezette 1., a Konsztantyin Rokosszovszkij marsall vezette 2. Belorusz Front és az Ivan Konyev marsall vezette 1. Ukrán Front csak február elején, az Odera–Neisse-vonalon állt meg. A csapatok itt feltöltötték készleteiket, és felkészültek az utolsó nagy, Berlin irányában indított offenzívára.

A szovjet vezető, Sztálin attól tartott (alaptalanul), hogy az Elbát április közepén elérő angolszász szövetségesek a korábbi egyezséget megszegve mégis megkísérlik a német főváros bevételét. A minél gyorsabb siker érdekében ezért a hadművelet vezetését megosztotta a keletről előrenyomuló Zsukov és a délről támadó Konyev között, „versenyeztetve” a két régi vetélytársat.

A Vörös Hadsereg április 16-án a történelem egyik legnagyobb tüzérségi előkészítése során egymilliónál több lövedéket lőtt ki a németek állásaira. Másnap 2,5 millió katona, 41 600 löveg és aknavető, 6250 harckocsi és 7500 repülőgép lendült támadásba. Az orosz túlerővel szemben reménytelen helyzetbe került a náci haderő, még úgy is, hogy Berlint felfegyverzett népfelkelők is védték, a tizenévesektől az aggastyánokig.

A kétségbeesetten küzdő németeket óriási véráldozatokkal egyre hátrább szorító Vörös Hadsereg április 25-re körbezárta a birodalmi fővárost, az ellenállás ekkor már csak egy 16 kilométer hosszú és 2,5 kilométer széles területre korlátozódott. Adolf Hitler nem hagyta el az ostromlott Berlint, amelyet parancsa szerint a végsőkig kellett védeni, a Führer a kancellária alatt épült bunkerében töltötte utolsó heteit.

A könyörtelen városi harcban a sztálingrádi csata tapasztalataiból okult szovjet rohamcsapatok előbb módszeresen szétlőtték az épületeket, majd gyalogosrohammal tisztították meg azokat. Mind a támadók, mind a védők félelmetes elszántsággal küzdöttek, a veszteségek mindkét oldalon szélsőségesen magasak voltak. A német felmentési kísérletek sorra csődöt mondtak, ezután április 26-án megindult a végső támadás a városközpont ellen.

A belső kerületeket félmillió szovjet katona vette körül, a támadást előkészítő zárótüzet leadó ágyúk olyan sűrűn álltak, hogy szinte összeért a kerekük. A legsúlyosabb harcok a kancellária, a Birodalmi Gyűlés, a Reichstag épülete és az állatkert környékén zajlottak, a csata füstje háromszáz méter magasan gomolygott a város fölött. Hitler nem látva kiutat, április 30-án öngyilkos lett bunkerében, politikai végrendeletében Karl Dönitz flottatengernagyra ruházta át az államfői hatalmat.

A bunkerben rekedt, Hitler által birodalmi kancellárnak kinevezett Joseph Goebbels „békeajánlatát” a szovjetek elutasították, csak a feltétel nélküli megadást tekintették tárgyalási alapnak. A harcok május 1-jén újrakezdődtek, ezután a hat gyermekével végző Goebbels és felesége is öngyilkosságot követett el. A Berlin-erőd védelmét irányító Helmuth Weidling tábornok reménytelen helyzetét belátva május 2-án hajnalban rádión tűzszünetet kért, majd 8 óra 23 perckor Zsukov marsall főhadiszállásán megadta magát.

A szovjet ágyúk délután 3 órakor hallgattak el, a városra az egykori visszaemlékezések szerint „fülsüketítő csönd” ereszkedett. A győzelemért a szovjetek borzalmas árat fizettek. Az ostrom alatt 80 ezer katonájuk halt meg vagy tűnt el, a sebesültek száma meghaladta a 200 ezret, a veszteség a személyi állomány több mint tíz százalékára rúgott. A német oldalon mintegy 125 ezren haltak meg, 200 ezernél többen sebesültek meg (a civil áldozatok pontos száma nem ismert), Berlin jelentős részét a harcok során szinte földig rombolták.

Ruhát mosó nők Berlinben

A második világháború Európában egy héttel később ért véget: Németország képviselői 1945. május 7-én Reimsben, május 8-án pedig Berlinben is aláírták a feltétel nélküli fegyverletételről szóló okmányt, amely május 9-én 0 órakor lépett hatályba. A hadtörténészek többségének véleménye szerint az európai háború ténylegesen csak a német Közép Hadseregcsoport 1945. május 12-i csehországi fegyverletételével ért véget, Jugoszláviában pedig május 14-én tették le a fegyvert az ott harcoló német csapatok.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
• Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
• 10 tény a berlini falról