Francia királyok hobbijából angol urak szórakozásává vált az évszázadok alatt a tenisz
2022. április 10. 15:52 Múlt-kor
Manapság a tenisz az egyik legnépszerűbb sport. Milliók nézik a tornákat a tévéközvetítésekben, tízezrek a helyszínen, de sokan gyakorolják is szabadidejükben ezt a játékot. Néhány évtizede a tenisz még igazi elitsportnak számított, amelyet csak a leggazdagabbak űztek. Még manapság is sokan vélik úgy, hogy a játék elsősorban a kiváltságosok szabadidős tevékenysége. A történelem azonban pont a tenisz esetén lehetséges, hogy alátámasztja ezt a vélekedést.
Giuseppe Zocchi: Játékok, az igazi tenisz (1751–1752)
Korábban
Játék tenyérrel
A tenisz történetének kezdetei a nagyon régi múltra nyúlnak vissza. Ha feltétlenül elődöt keresünk a játéknak, akkor meg kell említenünk az ókori trigon nevű sportot. A játék vélhetően egy ügyességi sport lehetett, amelyet három ember játszhatott. Bár nem sok információnk maradt fenn róla, annyit tudunk, hogy a játékosok háromszög alakzatban álltak fel, és az egyik kezükkel dobták, a másik kezükkel pedig elkapták a labdát. Azt is tudjuk, hogy egynél több labdával játszották, és a messzire hajított játékszerek összegyűjtésére labdaszedőket is alkalmaztak.
A következő játék ebben a sorban a la soule, amelyet a 8. században dél-franciaországi keresztény szerzetesek lestek el az Ibériai-félszigetet meghódító móroktól. A játék szabályai egyszerűek voltak: egy bottal kellett a labdát a falhoz csapkodni. A szerzetesek közt a játék állítólag annyira elterjedt, hogy már-már a betiltás fenyegette. Mindenesetre a fennmaradt források szerint ez a játék még elsősorban csapatsport volt.
Fiatal fiú teniszütővel és labdával Sofonisba Anguissola 1558 és 1563 között készült festményén
Ha azonban az igazi őst kell megneveznünk, akkor nem kell ennyire messzire mennünk időben és térben. A tenisz elődje az észak-franciaországi kolostorok belső udvarában játszott jeu de paume nevű sport. Az elnevezést szabadon úgy fordíthatjuk le, hogy „játék tenyérrel”. (A latin palma szó tenyeret jelent). A nevét onnan kapta, hogy ekkoriban még nyújtott tenyérrel és puszta kézzel ütötték vissza a labdát az ellenfél térfelére. Később már elterjedtek a vastag kesztyűk is.
Persze a késő középkorig ez a játék is alaposan megváltozott. A játékteret eleinte csak egy vonallal választották ketté, a 15-16. századtól kezdve viszont megjelentek a kötelek, amelyeket csípőmagasságban feszítettek ki. A kötélre hálót szereltek, hogy alatta ne lehessen átütni. Ebben az időszakban jelentek meg az első ütők is. Ezek eleinte a battoir nevű rövid nyelű faütők voltak, később fa-, vagy csontkeretű ütők jelentek meg, amelyekre drótot vagy bélből készült húrokat feszítettek ki. Ezek az eszközök már emlékeztettek a manapság használatos teniszütőre.
Ifjak teniszhez hasonló játéka a 17. századi Orbis Sensualium Pictus című műből
A labdákat sem úgy kell elképzelni, ahogy azt manapság látjuk. Sokkal nehezebbek lehettek, mint a mai teniszlabdák, tekintve hogy eleinte homokkal vagy földdel, sőt fémforgáccsal töltötték meg. Később állati szőrt vagy emberi hajat használtak erre a célra, amelyet kötözött vagy varrott bőrrel vettek körül.
Az eleinte szabadtéri játékot szép lassan felváltották a fedett sportcsarnokok. Olyannyira, hogy jeu de paume pályából 1596-ban már csak Párizsban kétszázötvenet írtak össze. A játéknak kialakultak a szabályai, bírók és mesteremberek foglalkoztak vele. A fedett pályák mellett megmaradtak a Párizson kívüli parasztság és a munkások számára kialakított longue paume-ok, amelyek tulajdonképpen annyiban tértek el az előző játéktól, hogy nem építettek neki fedett pályát.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
