Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása
2024. május 10. 20:20 Múlt-kor
Korábban
A mozi intézményesülése
A sikeren felbuzdulva az első, kizárólag mozizás céljára bérelt helyiséget Sziklai Zsigmond nyitotta meg Ikonográf néven az Andrássy út 41. szám alatt 1896 júniusában, egy korábbi kalapüzlet helyén.
A berendezés és a küllem nem volt elég vonzó az előkelő közönségnek, így kudarc lett a kísérlet vége. Ennek oka, hogy a „csacska” rövid filmjeleneteknek igen alacsony volt a társadalmi megbecsültsége, ugyanúgy mutatványnak tekintették őket, mint a bűvészek játékát.
Ennek bizonyítéka, hogy a kávéházi mozi, a sátormozi és a bódémozi látogatottabb volt az egyszerűbb emberek körében, a cselédek kezdetben kifejezetten lelkes rajongói voltak az előadásoknak (fontos helyszín volt Décsi Gyula Mozgókép-Otthona a Városligetben). Igazán „sikk” – minden társadalmi réteg egyetértésével – csak az 1910-es évektől lett a mozizás, ezután kezdtek bele az igazi kőmozik építésébe.
Az első magyar filmre sem kellett sokat várni. 1900-ban az Uránia Tudományos Egyesület létrehozta az Uránia Magyar Tudományos Színházat azzal a céllal, hogy ismeretterjesztő előadásokat népszerűsítsenek. Az első magyar alkotás, A táncz, Zitkovszky Béla rendezésében és Pekár Gyula forgatókönyve alapján készült.
A táncz című film fennmaradt kockái a Vasárnapi Ujság 1901. április 14-i számában
Érdemes megfigyelni, hogy a kevesebb mint 5 évvel későbbi tudósítás hangneme mennyire eltért az első, millenniumi alkalomtól. A Magyar Nemzet 1901. május 1-i számában (20. évfolyam 114. szám) részletesen beszámolt a látottakról, a tudósító legalább már értette a mozgókép elméletét, nem csak ámult az újdonságra, bár a filmet még itt is inkább színházi minőségében értékelte (természetesen a nemzeti büszkeség érzetével, mégis csak az első magyar filmről volt szó):
„Három heti szünet után ma nyitják meg újból az Urániát azzal a müvel, a melyre három hónap óta megfeszített erővel készült a szinház s a mely nagy arányaival, gazdag felszerelésével, irodalmi magas színvonalával bizonyára sokáig a műsoron tartja majd magát.”
A tudósító részletesen leírta a három felvonás menetét (az első a görögökről, Rómáról, a középkorról; a második a 16. és 18. század között tartó aranykorszakról; a harmadik már a magyar táncokról, a körmagyarról, csárdásról, balettről és palotásról szólt) és értékelte is őket, a harmadik felvonásról ezt írta:
„A III. és utolsó felvonásban a kinematogrammok még sűrűbben következnek. Három nevezetes tánczról egyelőre le kell mondani: Blaháné, Pálmay és Fedák Sári tánczáról; mindhármat azonban mennél előbb pótolják majd. így is tizenhárom mozgókép van ebben a felvonásban s ezek közül is alig egy-kettő külföldi, a többi mind saját felvétele az Urániának, mindeniken teljesen felismerhetők magyar művészeink és művésznőink.”
Mindössze 5 év alatt hatalmas fejlődési ívet járt be a mozi története a teljes ismeretlenségtől az első hazai alkotás bemutatásáig. A kalandos utazás első évtizedeiben az iparágat a kapitalista szabad verseny viszonyai jellemezték, noha a mozi eleinte csak a fővárosban volt jelen, és csak később terjedt el vidéken is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nácik
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után
- Diplomácia helyett megszállással válaszoltak a németek a jugoszláv puccsra
- Katonai esély sem volt rá, hogy megakadályozzák a német csapatok bevonulását
- Újabb lépés a diktatúra felé: a Reichstag felgyújtása
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos tegnap
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat tegnap
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen tegnap
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn tegnap
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában tegnap
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot tegnap
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric tegnap
- 2024.05.22.