Feltárul az SS egyetlen brit földön működtetett koncentrációs táborának története

Gazzal benőtt múlt

Napjainkban a Lager Sylt egy különféle növényekkel benőtt, rendezetlen területnek látszik a Nagy-Britannia és Franciaország között fekvő Csatorna-szigetek egyike, Alderney meredek, sziklás peremén. 75 évvel ezelőtt azonban rettegett és szigorúan őrzött tábor volt, ahol több százan szenvedtek éveken át, illetve vesztették életüket a német őrök kegyetlensége folytán.

A háború végével (az 1940-ben német megszállás alá került Csatorna-szigeteket a szövetségesek csekély stratégiai jelentőségük miatt meg sem kísérelték erővel visszavenni a háború során, így azok csak a német kapitulációval szabadultak fel) Syltet és a szigeten épült egyéb táborokat a helyiek széthordták, és lassan visszaolvadtak a tájba.

Most egy brit régészcsapat rekonstruálta nem csupán a tábort, de annak növekedését is a háború során. Eredményeiket az Antiquity című szaklapban publikálták.

A tanulmány vezető szerzője, a holokauszt régészetének szakértője, Caroline Sturdy Colls szerint a Lager Syltnél elkövetett bűnök bizonyítékait „fizikailag és metaforikusan is eltemették”.

„Brit állampolgárként és kutatóként egészen addig nem hallottam soha az Alderney-n a második világháború alatt elkövetett atrocitásokról, amíg a doktori kutatásomat meg nem kezdtem” – mondta Sturdy Colls, aki jelenleg a konfliktusrégészet és a népirtások vizsgálatának professzora a Staffordshire-i Egyetemen.

„Tágabb értelemben tisztában voltam vele, hogy a németek megszállták a Csatorna-szigeteket, de azzal nem igazán, hogy ilyen táborokat is építettek.”

Sturdy Colls és kollégái azt akarták megvizsgálni, a törvényszéki régészeti módszerek miként vethetnének fényt erre a történetre. A Lager Syltet 2010-ben kezdték tanulmányozni, összeadva a különféle nyomokat a levéltári forrásokból, a történelmi légi fotókból, illetve az olyan modern, nem invazív feltérképezési technikák által kinyerhetőket, mint a LIDAR vagy a földradar.

A kutatás egyik jelentős eredménye annak bemutatása volt, hogy a tábor nagy része ma is létezik. A helyszín háborús története azonban mindmáig tabu a helyi lakosok körében. Sturdy Colls elmondása szerint néhányan segítőkészek voltak, azonban a régészcsapat még a helyi hatóságok részéről is ellenállással találkozott.

Ez különösen egy 2019-es, „Adolf Island” című dokumentumfilm nyomán erősödött fel, amelyben bemutatták Sturdy Colls munkáját, és amelyben felhozták annak lehetőségét is, hogy azonosítatlan tömegsírok rejtőzhetnek a második világháború idején használt temetőben.

1. Gazzal benőtt múlt
2. Az elfeledett tábor
3. Sylt újrafelfedezése
4. Sylt emlékezete

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"