Félreállította a bécsi udvar Erdély utolsó fejedelmét
2024. február 1. 09:50 Csernus Szilveszter
Az Erdélyi Fejedelemség fordulatokban gazdag újkori története nem volt mentes a gyakori uralkodóváltásoktól és más viszontagságoktól, idegen betörésektől. A nemzeti emlékezetben és a történetírásban egyaránt marginális szerepet kapó II. Apafi Mihály élettörténete is erről tanúskodik: bár több mint húsz év telt el megválasztása és lemond(at)ása között, közvetlenül egy percig sem uralkodhatott. Apafi testesítette meg Erdélynek a Habsburg Birodalomba való beolvasztását, hiszen fejedelmi kinevezését még török athnámé pecsételte meg, míg a császár később hasonló módon erősítette meg újdonsült alattvalója fejedelemségét. Az 1713. február 1-jén elhunyt fejedelem regnálásának legfontosabb vívmánya az I. Lipót császár által kiadott, s az országgyűlésen némi alkudozás után elfogadott Diploma Leopoldinum volt. Így II. Apafi Mihály uralkodása alatt egy, a császár által biztosított, ám egy évtizednél is rövidebb alkotmányos időszak köszöntött Erdélyre.
Korábban
Vészterhes gyermekkor
Apafi Mihály 1676. október 13-án látta meg a napvilágot Gyulafehérvárott, a fejedelemség egyik központjában, I. Apafi Mihály és Bornemissza Anna fiaként. A leendő fejedelem vészterhes korszakban nőtt fel: a század közepe óta az önállósulást célzó erdélyi törekvéseket a szultán haragja gátolta, az oszmánok terjeszkedő birodalma pedig addig nem tapasztalt mértékű adót vetett ki a vazallus államra – ezért is szokás az Apafiak regnálását Erdélyben a gyengülés, illetve a hanyatlás korszakának nevezni.
I. Apafi Mihály (1661–1690) nyomására az 1681-es gyulafehérvári országgyűlésen a három erdélyi rendi nemzet, a magyar, a székely és a szász fejedelemmé választotta fiát (az utódlás biztosításának e módja már az Árpád-házi királyok idejében is szokásban volt).
I. Apafi Mihály (1632–1690)
Az ifjabbik Apafi uralmának szultáni megerősítésére három évet kellett várni, végül az athnámé birtokában elhárultak az akadályok a fejedelmi szék elfoglalása elől. Az 1684-ben koalícióba tömörült Szent Liga erői eközben Buda felszabadítása után iszonyú lendülettel söpörték el az oszmán uralmat, egyre tovább nyomulva a Balkánon.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
A Bécs ostromakor még a szultán alattvalójaként harcoló I. Apafi Mihály és az erdélyi rendek látták, hogy a török félhold hanyatlóban van, így – egyéb okok mellett – a reálpolitikai megfontolások is egyre inkább Bécs mellé állították a fejedelmet a Szent Liga háborújában. Lipót azonban biztosra ment: 1687–1688-ban Lotharingiai Károly és Antonio Caraffa tábornok császári csapatai megjelentek a Király-hágón túl, majd Fogaras várába zárták Apafit, véget vetve a török másfél évszázados uralmának Erdélyben.
Bornemissza Anna (1630 k. – 1688)
Az 1687. október 27-i hírhedt balázsfalvi szerződés ugyanakkor megmutatta a Habsburg-féle abszolutizmus foga fehérjét: 750 ezer rajnai forint háborús hadisarc és további egymillió forint értékű ellátmány szolgáltatására kötelezték az erdélyieket, ami a szultánnak addig fizetett évi adó többszöröse volt.
A császár olasz tábornoka, Caraffa a következő évben Nagyszebenben hűségre eskette I. Apafi Mihályt, a Habsburgok uralma így végül elérte a Kárpátok bérceit.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/524f1409c7ca4afc82289a77ca269c7f.jpg)
![V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák / 22. A középkori egyház (a nyugati és a keleti kereszténység, szerzetesrendek)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/783.jpg)
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Folytatódnak a mohácsi csata helyszínének régészeti feltárásai 13:20
- Az ártatlanul elítélt '56-os mártírra, Brusznyai Árpádra emlékeztek 11:20
- Erdélyi színháztörténet egy felvonásban 11:05
- A bombák mellett állítólag sonkát is dobtak a németek Londonra az első világháborúban 09:05
- A konkurenciától tartó színházak nem akartak cirkuszt a fővárosba tegnap
- A Patyomkin legénysége előre hozta lázadását a kukacos étel miatt tegnap
- Idén már 199. alkalommal rendezik meg a balatonfüredi Anna-bált tegnap
- A magyar animáció a kiemelt témája az idei Budapesti Klasszikus Film Maratonnak tegnap