Fájdalmaink ellenszere: képeken a gyógyszer útja a gyártól a vásárlóig a 20. századi Magyarországon
2020. szeptember 25. 12:50
Richter, Chinoin, Egis – csak néhány név a legnagyobb magyar gyógyszergyárak közül, ahol többek között olyan magyar készítményeket állítottak elő, mint a Kalmopyrin, a C-vitamin vagy a Hyperol, hogy aztán olyan patikákban árulhassák, amelyek századfordulós berendezéseinek még ma is csodájára járunk. Szeptember 25-e a gyógyszerészek világnapja, ezen a napon közel 7 ezer gyógyszerészt ünnepel az ország. Ez alkalomból a Fortepan képeivel elevenítjük fel a gyógyszerészszakma hazai múltját.
Korábban
A gyógyszerkutatásnak és -gyártásnak Magyarországon a 19. századtól kezdve nagy hagyományai vannak. A kémia és orvostudomány egyesítésével a gyógyszertan (farmakológia) a század második felében jött létre és önállósult.
Mindeközben megnövekedett a gyógyszerek iránti igény is, elterjedtek a nyugati országokban már alkalmazott új gyógyszerformák, a tabletták, drazsék és injekciók. A klasszikus gyógyszerészet átalakult, a patikákban egyre kevesebb gyógyszert készítettek, a gyógyszeripar fejlődésnek indult és a két világháború közötti évekre már a magyar gazdaság egyik jelentős ágazatává vált.
Richter Gedeon kőbányai vállalkozásával kezdetét vette az ipari méretű magyarországi gyógyszergyártás. Az 1907-től működő gyárban számos új gyógyszert állítottak elő, közöttük a máig egyik legismertebb Kalmopyrint.
A következő „óriások”, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár – a mai EGIS elődje –1912-ben, a Chinoin 1913-ban kezdte meg működését.
Az I. világháborús megtorpanás után a fejlődés folytatódott. A Richter Gedeon-gyár Olasz- és Spanyolországban, Mexikóban és Angliában, a Chinoin Ausztriában, Jugoszláviában és Olaszországban létesített leányvállalatot. 1939-ben 40 gyógyszergyár, illetve gyógyszereket előállító nagyobb laboratórium működött országszerte.
A gyógyszeripar 1948. évi államosítása után a gyógyszergyárak fő feladata a hazai gyógyszerpiac igényeinek kielégítése lett. Az export lehetőségek az 1960-as évektől nyíltak meg, igaz javarészt a szocialista tömbön belül.
A 20. században az anatómia, az élettan, a kórélettan, a diagnosztika, az orvosi technika, a biológia, a gyógyszerkémia fejlődése új gyógyszereket és hatékonyabb eljárásokat eredményezett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.